Solymár község régi állapota

 

Solymárnak a negyvenes évek végén úgyszólván semmiféle közműve nem volt. A községen átvezető törvényhatósági út, a Mátyás király utca, Terstyánszky utca és Vasút utca makadámút volt. Ezt az út szélén lerakott fenntartási kőanyagból az un. útkaparók tartották fenn úgy, hogy kátyúsodás esetén pár lapát kőzúzalékot szórtak a kátyúba és azt elsimították. Ezeknek az utaknak a portalanítását, olajozását csak a hatvanas évek elején kezdték el.

Valamennyi községi belső utca földes út volt, még a korábban makadámúttá kiépített József Attila utca is a háború alatt annyira tönkrement, a tankok annyira felszántották, hogy a makadámkő és a föld összekeveredett, s esős időben alig lehetett közlekedni rajta A községben nem volt semmiféle kiépített járda. Ősszel, tavasszal, eső esetén csak bokáig érő sárban lehetett közlekedni. A járdák sár mentesítését a főbb útvonalakon a községi elöljáróság úgy oldotta meg, hogy a községben fellelhető anyagból, (sóder, murva, salak, kőpor stb.,) szükség esetén megszórták a járdákat, s így ezeken esetenként a sár csökkent, és jobban lehetett közlekedni. (Ennek nyomát a hatvanas években a vízvezeték árokásásoknál lehetett látni, amikor az árok oldalán előtűnt a régi járdaszint, ahol rétegesen lehetett megkülönböztetni, hogy milyen anyagból szórták meg a járdákat. Ez azonban csak a főbb útvonalakon történt, ahol az emberek, naponta pl. a vasútra jártak. Annyi pénze a községnek soha sem volt, hogy az összes járdának a sár mentesítését elvégezzék.

Villanyvezeték csak a község belső utcáin volt, ami a háború alatt tönkrement, s utána csak a régi vezetéket állították helyre. A szélső utcákban vagy nem volt villany, vagy csak az utca elején.

A villanyvezeték újjáépítése után, csak az ötvenes éves elején nyílt lehetőség, a még nem villamosított, beépített utcarészeken villanyhálózat építésére ezzel a petróleum világítás megszüntetésére a községben.

Az első szilárd burkolatú járda építésére 1954 körül került sor, mégpedig a Vasútállomás felé. Tekintettel arra, hogy naponta mintegy 1000 ember ment Budapestre dolgozni, vonattal, ez volt a legtöbb ember által használt járda. Egyébként, a járdaépítés technológiája még csak gyermekcipőben járt, sehol sem volt még a környékbeli községekben ilyen kezdeményezés.

Itt a tanács Czimbál József kőművesmester, községi építési szakértő javaslatára betonlapból készült járda mellett döntött. A legolcsóbb megoldás a betonlapok házilagos előállítása volt. Ezt csak télen lehetett megoldani, mert nyáron nem lehetett rá betonozáshoz értő kőműveseket kapni. Erre a célra Duba András tanácstag kölcsönadta az üresen álló, nagyméretű pincéjét, ahol fagymentes helyen lehetett a betonozást elvégezni. Ott tavaszig annyi betonlapot készítettek, hogy a Béke utca elejétől a vasútállomásig el lehetett készíteni a járdát, kihagyva az akkor 4-5 ház előtti szakaszt, ahol a tulajdonosok sóderszórással sármentes járdát hoztak létre. Ezután még pár évig hasonló módon készült el pár utca betonjárdája előre gyártott beton lapokból. Ez a technológia azonban nem vált be, mert sok helyen, a nem megfelelő alapozás miatt a lapok megsüllyedtek, vagy megrepedtek, s így ez a járdafajta balesetveszélyessé vált.

Később a helyszínen öntött betonból készültek járdák, de ez sem volt tartós, mert vagy nem volt jó a beton összetétele,(a helyi bányákból szállított murvából készült járdák szétfagytak, a dunnakavics pedig drága volt.) vagy télen síkosság ellen sózták a járdát s így az felfagyott. Ezután egy Pilisvörösvári útépítő mérnök újítása alapján jött a hidegaszfalt járda kora, amit sok helyen alkalmaztak, ez a járda jó volt ugyan, de legtöbbször a helytelen kivitelezés miatt hamarosan kikátyúsodott.

A Hősök utcában egy betonelem gyártó vállalattól nagyon olcsó áron megkapott, selejtes, mintegy 50 cm. széles vasbeton födémelemet raktunk le járda céljára, ami mindaddig megfelelő volt, amíg a beton kitartott, de ha eltört, előbukkant a betonvas, ami már komoly problémát okozhatott.

A különféle módszerrel végzett járdaépítéssel azonban elértük, hogy a község legnagyobb részén gyalogosan sármentesen lehetett közlekedni. Sajnos ezek a járdák már nagyrészt tönkrementek, s az önkormányzatra vár a megkezdett munka folytatása, a község járdáinak újjáépítése, ami most már korszerű, tartós és esztétikus módon készül.

 

<< Vissza