Békekölcsön, Tervkölcsön

 

A fordulat éve után, a diktatórikus rendszer egy sajátos, új, a lakosság széles rétegét érintő és ellenszenves módszert vezetett be. Az első, az újjáépítés célját szolgáló Tervkölcsön, majd évente Békekölcsön elnevezésű akciót szervezett.

Ezt minden munkahelyen kötelezővé tették, és önkéntes vállalást színlelve, de előre meghatározottan elvárt összegben jegyeztették ezeket a kötvényeket. Az elvárás éves szinten legalább egyhavi fizetésnek megfelelő összeg jegyzése volt. Ezt a dolgozók nem merték megtagadni, s igy kifelé, mintegy önkéntes adózásnak tüntették fel.

Még versenyt is indítottak, hogy ki vállal nagyobb összeg jegyzését. A jegyzett kölcsön összeget a fizetésből havonta meghatározott részletekben vonták le, és ennek fejében kölcsönkötvényt adtak.

A kötvények visszafizetését sorsoláshoz kötötték. Negyedévente rendeztek ilyen terv vagy békekölcsön sorsolást, ahol az egyes kölcsön sorszámokat húzták ki, és az értékének bizonyos megemelt százalékát fizették vissza nyeremény címén. Persze, ez a többlet visszafizetés végeredményben nem tette ki a törvényes kamat összegét. Tulajdonképpen, egy-két évtized alatt az összes kötvény összegét visszafizették, de a visszafizetett összeg vásárlóértéke, összességében messze nem volt annyi, mint amennyit a befizetéskor ért.

A kölcsönjegyzések 1956-os forradalom után lettek megszüntetve.

 

<< Vissza