Solymár - Adalékok és emlékiratok solymár történetéhez

Október 27. én már mindenhonnan érkeztek a hírek, hogy megalakítják a forradalmi nemzeti bizottságokat. Október 29.-re Solymáron is összehívtak egy nagyülést, ahol a népfront elnöke tett először javaslatot a bizottság tagjaira, de ezt nem fogadták el. A jelenlevők közül jelölőbizottságot választottak, s e jelölőbizottság tette meg a javaslatot, hogy kik kerüljenek szóba a választásnál. Ez utóbbi javaslat csak nagyban hasonlított a népfront által tett javaslatra. A nagyülésen, melynek közönsége zsúfolásig megtöltötte a művelődési ház nagytermét, a forradalmi nemzeti bizottság elnökévé Csomay Ödön tanácsi gazdálkodási előadót, a község korábbi főjegyzőjét, és titkárává Seres István tanácsi vb. titkárt választották meg.

A bizottság tagjai lettek : Milbich Márton, Mátrai Márton,(Szabadság u.) Szőke Tamás, Sinkó József, Lang Mátyás, Szentmarjai Tivadar, Erős Gyula, Posovszki József (Marcibányi u.) Cservenyi Ferenc, Váncza Zoltán, Dankó István, Taller János (Jósz) Csöndes József, Zsólnay Lajos, Sereg József, Budavári Mihály, Balogh Jenő. Jóhn János, Melega István .

1956. október 31.-én telefonon a következő távmondat érkezett a községházára:

A járási ideiglenes nemzeti forradalmi bizottság értesíti, hogy október hó 30-án megalakult.

Feladata előkészíteni az igazi forradalmi Nemzeti Bizottság megalakítását, - a Községi Nemzeti Bizottságokat.

A Községi Forradalmi Bizottság november hó 2-án 10 órára /: Bp. Verpeléti út 3. sz. 9-/ 2 főt küldjön be, aki az ideiglenes járási Nemzeti Bizottság tagja lesz.

A járási ideiglenes Nemzeti bizottság örömmel üdvözli a Községi Forradalmi Tanács megalakulását, és működését jogosnak ismeri el. Elismeri ezúttal a Forradalmi Tanács mellett működő fegyveres polgárőrséget is.

Sok sikert kíván a forradalmi Tanácsok munkájához és kéri, hogy a fegyverrel kivívott szabadságot becsüljék meg, vigyázzanak annak tisztaságára, őrizzék meg a rendet és fegyelmet.

A felhívás alapján az említett tanácskozásra Solymárról Csomay Ödön és Szentmarjai Tivadar ment el, akiket a Járási Nemzeti Bizottság tagjai sorába megválasztottak. A gyűlésen jelenlevők meghozták az egész tanácsi apparátus személyi anyagát, amit mindenkinek a saját kezébe visszaadtak, s amiből mindenki megismerhette az ügyében korábban keletkezett iratokat.

A vidéki Forradalmi Bizottságok megalakulása után október 31-én megalakult a Pest megyei ideiglenes forradalmi bizottság is, ahonnan a következő levelek érkeztek:

1./ A Pestmegyei Tanács dolgozói 1956 október hó 31-én megalakították ideiglenes Forradalmi Bizottságukat.

2./ A nagygyűlés megállapította, hogy Nagy Imre miniszterelnök 1956, október hó 24- ik napján, rádió útján mondott beszéde értelmében a tanácsok választott szervei, így különösen a végrehajtó bizottságok megbízatása megszűnt. A győztes október 23-i forradalom vívmányainak érvényesítése és biztosítása, nélkülözhetetlen közigazgatási tennivalók ellátása szükségessé teszik, hogy az Ideiglenes Forradalmi Bizottság, illetve annak intéző bizottsága megalakuljon.

3./ A Bizottság tagjait a szakosztályok jelölése alapján a Pestmegyei Tanács munkatársainak nagyülése választotta meg. A Bizottság 41 tagból áll.

Az Ideiglenes Forradalmi Bizottság megbízást kapott a naggyûlés résztvevõitõl, hogy vizsgálja meg a nagygyûlésen elõterjesztett azon személyik kérdését, akik az elmúlt idõszakban tanúsított magatartásuknál fogva nem alkalmasak a továbbiakban az Ideiglenes Forradalmi Tanács munkájának ellátására.

A maggyűlés felhatalmazta továbbá az ideiglenes Forradalmi Tanácsot arra. Hogy a megye igazgatása, élelmezése és a mezgazdasági munkák idõbeni történõ elvégzése tekintetében intézkedéseket foganatosítson.

Az Ideiglenes Forradalmi Bizottság felhatalmazása Pest megye parasztságának, hivatalainak, intézményeinek, hatóságainak és vállalatainak választott képviselõibõl alakult Nemzeti Bizottsága létrejöttéig érvényes .Az Ideiglenes Forradalmi Bizottság 1956 október 31 napján megtartotta első ülését. A Forradalmi Bizottság megválasztotta hét rendes és két póttagból álló intéző bizottságát, valamint Forradalmi Bizottság elnökét. Az intézõbizottság tagjai:

Ambrus Imre jogász, Bánhegyi Béla előadó, Dénes István jogász, elnök, Judik László pü. o. előadó, Kovács József mezőgazdász, Vértesi István mezőgazdász, Tóth Zoltán közgazdász.

Az intéző bizottság tagjainak megválasztása után a Forradalmi Bizottság megtárgyalta azon személyek helyzetét, akiknek eltávolítását a dolgozók szükségesnek tartották.

A volt végrehajtó-bizottság elnöke, elnökhelyettese és titkára, Fekete Mihályi, Hárs Lajosné, Dajka Balázs, Szijjártó Lajos és Lakatos Imre azt 1./ bekezdés értelmében a Pest megyei Tanácsnál betöltött funkciójukat a jövõben már nem gyakorolhatják.

Hárs Lajosné és Dajka Balázs volt elnökhelyetteseket a múltban tanúsított emberséges magatartásuk folytán az Ideiglenes Forradalmi Bizottság a Nemzeti Bizottság megalakulásáig a megye dolgozónak állományában megtartja. Szijjártó Lajos volt elnökhelyettes ügyében késöbb fogunk határozatot hozni.

Az ideiglenes Forradalmi Bizottság Hársné Dajka Margit volt elnökhelyetteseseket egyes konkrét feladatok megvalósítására esetleg megbízza.

Bálint Antalné a személyzeti osztály vezetõjét, Leer Tibort a személyzeti osztály elõadóját, Madai Nándort a szervezési csoport elõadóját, Kun Ferencnét a pénzügyi osztály vezetõjét az Ideiglenes Forradalmi Bizottság a Pest megyei Tanács dolgozóival, valamint a megye népével szemben tanúsított embertelen magatartásuk miatt a Pest megyei Tanács azonnali hatállyal elbocsátja.

Sándor Ferencet a Gépállomási Igazgatóság igazgatóját, Mátyás Boldizsárt a Tervosztály vezetõjét., Früstök Györgynét, a szervezési csoport vezetõjét és Ádám Mihályt az adminisztratív csoport vezetõjét - mindkét utóbbi a Titkárság állományában - állásából azonnali hatállyal felfüggeszti azzal, hogy késõbb fogja megvizsgálni részletesen a személyükkel kapcsolatosan felhozott vádakat és ezután fog határozni eltávolításuk, illetve más beosztásba való foglalkoztatásuk tekintetében.

Az ideiglenes Forradalmi Bizottság ezen személyi kérdésekben hozott határozatait egyhangúlag hozta meg. Az ideiglenes Forradalmi Bizottság felhatalmazta az Intézõ Bizottságot, hogy a jövõben személyi kérdésekben az utólagos beszámolás kötelezettségével döntsön, fenntartva magának változatlanul azt a jogot, hogy a politikai magatartással kapcsolatos felvételek, illetve elbocsátások tekintetében kizárólag illetékes.

Az illetékes Forradalmi Bizottság kiküldöttei tárgyalásokat folytattak a fegyveres nemzetõrség megszervezése érdekében. Az ideiglenes Forradalmi Bizottság a tárgyalások eredményeként tagjai közé kooptálta Varga József fõhadnagy bajtársat, akit megbízott a fegyveres nemzetõrség vezetésével. Ennek eredményeként a megyeháza épületeinek kapuõrségeit a megye dolgozóiból alakult felfegyverzett nemzetõrség tagjai látják el. Az õrszolgálat teljesítõk munkájának megkönnyítésére jelentkezhetnek a fegyveres nemzetõri szolgálatot teljesítõk közé.

Ezt a tájékoztatást a megyeháza dolgozónak, a járási és járási jogú városi, valamint községi szervek., vállalatok, intézmények és hivatalok részére adtuk ki azzal, hogy haladéktalanuk vegyék fel a kapcsolatot a Pest megyei Ideiglenes Forradalmi Bizottságával, alakítsák meg szervezeteiket ott, ahol arra még nem került sor, ezzel is elsegítve felejthetetlen szabadságharcosaink által kivívott szabadságunk gyakorlati megvalósítását.

A személyzeti osztályt a dolgozók egyhangú kívánságának megfelelőem megszüntetjük.

A győztes forradalom eredményeként az Állami Egyházügyi Hivatalt megszűntnek tekintjük.

Az ideiglenes Forradalmi Bizottság politikai követelméseit és feladatát meghatározó döntésünket felhívásban adjuk ki.

F E L H Í V ÁS

A Forradalmi Bizottság feladata a megye közigazgatásának és az intézmények, hivatalok és hatóságok, valamint vállalatok mûködésének ideiglenes jelleggel való irányítása. Igy különösen a megye, valamint fõváros népének élelmiszerrel való ellátása, a mezgazdasági munkák idõben való elvégzésének elõsegítése.

Az ideiglenes Forradalmi Bizottság feladatának tekinti Nagy Imre 1956 október 30-ik napján történt bejelentése értelmében az összes demokratikus politikai pártok részvételével megalakítandó községi és járási nemzeti bizottságok, valamint Megyei Nemzeti Bizottság szervezésének elsegítését.

A szabad demokratikus választások megtartásáig az ílymódon alakított nemzeti bizottságok lesznek hivatva a közigazgatás irányítására. Az ideiglenes Forradalmi Bizottság a Pest Megyei Nemzeti Bizottság megalakulásával befejezi tevékenységét.

Az ideiglenes Forradalmi Bizottság feladatának meghatározásán kívül szükségesnek tartja lerögzíteni politikai állásfoglalását.

1./ Az Ideiglenes Forradalmi Bizottság a nemzet halottai és sebesültjei iránt legmélyebb elismerését és háláját fejezi ki.

2./ A szovjet katonaságnak az egész ország területérõl való kivonulását a szabad választások megtartásának elõfeltételének tartják. A szovjet csapatok azonnali kivonásának nem lehet akadálya, hogy a varsói szerzõdés többoldalú nemzetközi szerzõdés, mert a hõsies forradalom minden kétséget kizáróan bebizonyította, hogy azt a magyar nemzettõl idegen, áruló kormány kötötte és igy a nemzetközi jog értelmében sem kötelezõ magyar nemzetre.

3./ Az ideiglenes Forradalmi Bizottság nem tartja megfelelõnek Nagy Imre kormányának személyi összetételét. Szükségesnek tartja a kormányt a forradalmárok és hős szabadságharcosok vezetőinek bevonásával alakítsák át. Különösen szükségesnek tartja, hogy a honvédelmi és belügyi tárcát a szabad választások megtartásáig is a forradalmárok és a szabadságharcosok, vezetői, vegyék át.

4./ Helytelenítjük, hogy Nagy Imre 1956. október 30-ig napján az “Egy párt” rendszer megszüntetését bejelentő beszédében csak az 1945 évi koalíciós pártok érvényességét ismerte el. Követeljük minden demokratikus párt részére a választásokon való részvétel engedélyezését.

5./ Fentiek teljesítése és biztosítása érdekében az. Ideiglenes Forradalmi Bizottság harcot hirdet. E harc nem véres harc, ez azonban nem jelenti, hogy a fegyvereket letesszük. Harcolunk a meggyőzés és sztrájk fegyverével mindaddig, amíg nem látjuk minden tekintetben biztosítottnak a magyar nép azon jogát, hogy ma által választott életformában élhessen és fejlõdhessen.

6./ Semleges Magyarországot kívánunk, és ehhez a nagyhatalmak garanciáját kérjük.

7./ Az ideiglenes Forradalmi Bizottság követeli a bûnösök felelõsségre vonását, és elítéli az önbíráskodást és személyes bosszút.

Felhívjuk a megye népét, hivatalokat és intézményeket és vállalatait, hogy ahol ez még nem történt meg, alakítsák meg az ideiglenes Forradalmi Bizottságokat, illetve munkástanácsokat, vegyék fel a kapcsolatokat megyei szervezetünkkel, hogy egységesen harcoljunk a független, demokratikus Magyarországért.

A Megyei Tanács dolgozóinak Forradalmi Bizottság október 31-én megalakult. Errõl külön tájékoztatót kaptak a járások (városok). A Forradalmi Bizottság programjáról ugyancsak értesítettük a járásokat /városokat/.

Az igazgatás vonalán a legsürgősebb tennivalók között a mezőgazdasági kérdések szerepelnek.

Erre vonatkozólag az alábbiakra hívjuk fel a járási (városi) Forradalmi Bizottságok figyelmét:

1./ A kintlevõ mezgazdasági termények legsürgõsebb betakarítása és gondos tárolása. A felszedett cukorrépát az elszálitás lehetõségének idõpontjáig fagy ellen biztosítva prizmázni kell.

2./ Minden földtulajdonos kenyérgabonát a saját üzemi adottságának megfelelő területen vessen el. A vidéki raktárakban még meglévõ fémzárolt miniségi vetõmag csere termény ellenében felhasználható-

3./ Az állatállomány létszámának megõrzése érdekében - különös tekintettel a tehát és üszõállományra - tegyék meg a szükséges intézkedéseket.

4./ Az állatállomány téli takarmányozásának biztosítására a tömeg és melléktakarmánykészletek összegyûjtésérõl, tárolásáról /kukoricaszár/, répafej stb./ a termelőik gondoskodjanak.

5./ A mesterséges termékenyítõ állomások zavartalan mûködésének megindulásáig gondoskodjanak a meglévő apaállatok átcsoportosításáról és gazdaságos hasznosításáról.

6./ Az állategészségügyi dolgozók tartózkodjanak a szolgálati helyükön, aki azt idõközben elhagyta az haladéktalanul térjen vissza.

7./ Az állategészségügyi akció /: baromfipestis általános oltása, tuberkulinozás stb.:/ további intézkedésig szünetelnek.

8./ A fertőző állatbetegségek megelőzésére és elfojtására vonatkozólag az eddig érvényben volt intézkedéseket tartsák szem előtt.

Egyidejűleg felhívom a járási /városi/ Forradalmi Bizottságok figyelmét arra, hogy az irattári anyagot gondosan őrizzék meg és ne engedjenek egyéni akciók útján irattári anyagok megsemmisítését. Az irattári anyagra a későbbiek folyamán feltétlenül szükségünk van.

Korábban, mint tanácsi vb. titkár a testületi ülésekről 200 lapos füzetekbe feljegyzéseket készítettem, és ezek alapján gépeltem le utólag az ülések jegyzőkönyvét. A Forradalmi Bizottság üléseiről ugyanilyen módon tovább vezettem a feljegyzéseket, csak ezekről gépelt jegyzőkönyv nem készült. E feljegyzések alapján rekonstruálni lehet a bizottság üléseinek idejét és a tárgyalt témákat, illetve hozott határozatokat. Az alábbiakban a bizottság munkájáról e jegyzetek alapján kívánok beszámolni, a főbb döntéseket, ismertetni:

A megalakulása után a bizottság első teendője a polgárőrség parancsnokának a megválasztása volt. Erre három vállalkozó is akadt, (Ignácz István, Szentesi Ferenc és Fülöp Pál) akik közül kellett dönteni. A bizottság döntése alapján Fülöp Pál rendőri körzeti megbízottat választottuk meg a helyi karhatalom vezetőjévé, melléje kisegítőként Turián Lajost, és Fenyvesi Miklóst választottuk meg. Utána arról döntöttünk, hogy 24 tagú megbízható fiatalokból álló fegyveres szolgálatot kell szervezni, mert felváltva, éjjel nappali szolgálat szükséges.

Ezen az ülésen a következő probléma a közellátás volt. Dankó István megállapította, hogy a községben, a lisztkészlet fogyóban van, de a szövetkezeti raktárban van búza, és a Zsámbék malomban búzáért lehet lisztet szerezni. A burgonya ellátással is probléma van, de a tsz. esetleg tud előlegezni. Nincs só az üzletekben. felvetődött, hogy be kellene vezetni a hús jegyet, de meg kell próbálni magánosoktól vágósertést vásárolni, s így a jegyrendszert nem kell bevezetni. Fel kell hívni a lakosságot, hogy a kenyeret ne etessék fel az állatokkal. A kenyeret egyszerre vigye ki a két kocsi, hogy ez által megnehezítsék a felvásárlást. Ugyancsak felhívtuk az üzletek vezetőit, hogy aki kenyeret vagy burgonyát vásárol, annak írják fel a nevét. Ezen intézkedések ellenőrzésével Milbich Márton és Szőke Tamás lett megbízva. Döntés született arról, hogy a község adjon fizetési előleget azoknak, akik erre rászorulnak, és nem tudnak munkába járni. Ugyancsak korlátoztuk a kocsmák nyitvatartási idejét, reggel 7- töl 9 óráig.

A következő ülés napirendje ugyancsak az ellátás kérdése volt. Tekintettel a közelgő Mindszent ünnepére 2 sertés vágását és kimérését javasoltuk a hentesnek, azzal, hogy a hús eladását Láng Mátyás ellenőrizze. Téma volt a tanítás biztosítása e zűrös időben, mert nem tartottuk biztonságosnak a gyerekek részére. Egyébként fogyóban volt az iskola szene, felvetődött, hogy az állomáson álló vagon tüzelőanyagot, ami a mészégető részére érkezett, foglaljuk le az iskola részére. Milbich Márton felvetette a Hősök utcai Posovszki házban működő orvosi rendelő kihelyezését, hogy a házat a tulajdonosának vissza lehessen adni. (Ugyanis a negyvenes évek végén a kitelepítés után üresen álló épületbe beköltöztették Dr. Vén Ferenc orvost, aki ott rendelőt létesített, de később elköltözött a községből és a rendelő is üresen állt, - viszont korábbi tulajdonosa megjött a szovjet hadifogságból, családja meg visszaérkezett Németországból és a házát visszakérte)

Az október 31.-i ülésen Csomay Ödön bejelentette, hogy Kozma László tanácselnök szabadságra ment, véleménye szerint nem is akar visszajönni. Baráth Károlyné iskolaigazgató lemondott, Csöndes József eddigi igazgatóhelyettes vette át az iskola igazgatását. A bizottság megtárgyalta a tanácsi dolgozók alkalmasságát. Dauner Ferenc tanácselnök helyettessel kapcsolatosan kisebb vita után 19 - 2 arányban továbbra is alkalmasnak találtuk, s így az egész apparátus megmaradhat.

Csomay Ödön ismerteti a járási és a megyei nemzeti tanács távmondatát. A bizottság úgy dönt, hogy november 2.-én a járáshoz Csomay Ödön és Szentmarjai Tivadar menjen, míg a megyei nagygyűlésre Cservenyi Ferenc, Váncza Zoltán, Csomay Ödön és Zsolnai Lajos menjen be. Felvetődik a parasztság kérdése, hogyan álljanak hozzá az őszi munkákhoz. A bizottság állást foglal, hogy aki tud, az vessen, mert a jövő évi kenyér biztosításáról van szó.

Csöndes József iskolaigazgató bejelenti, hogy a hittant a rendes tanrendbe kívánja iktatni olyanformán, hogy a szülőkre kell bízni, hogy a gyermekeik vegyenek-e benne részt. A 3 kötelező orosz órából egyet el kell venni hittan céljára. Balogh Jenő véleménye, hogy aki akar, az tanuljon idegen nyelvet. Ő 8 évig tanulta az oroszt és nem tudja. Csöndes József bejelenti, hogy az orosz tanár a felmentését kérte. Szerinte a 3 orosz órából 2 órán németet és 1 órán hittant kellene tanítani. Az alkotmánytant nem tudja még, hogyan kell tanítani. A bizottság Baráth Károlyné lemondásához, illetve szabadságához hozzájárul. Láng Mátyás javasolja, hogy a halottak napján a magyar hősök emlékművénél legyen ünnepség és koszorúzás.

A november 2. - i ülésen Csomay Ödön bejelenti, hogy a megyei forradalmi bizottság megalakult Lapusnyik András járási tanácselnök le lett váltva. Kéri a bizottságot, hogy a községben ne legyen önbíráskodás, a felelősöket a bíróság majd felelősségre vonja. Egyelőre a község békéjéért és ellátásáért fogjunk össze.

Ezen az ülésen dobtáras géppisztollyal megjelent Nagy Vilmos volt solymári lakos, akit az ávósok az ötvenes évek elején a Mátyás utcai kocsmában politikai okokból letartóztatottak, és az óta börtönben volt, ahonnan október 23-a után szabadult az amnesztia következtében. Követelte a volt szomszédja, valamint két régebben államvédelmi alakulatnál szolgált solymári lakós azonnali felakasztását. Csomay Ödönnek, aki az ülést vezette, csak komoly rábeszéléssel sikerült Nagy Vilmost az ülésről eltávolítania azzal, hogy a törvényes rend helyreállítása után a múlt bűneiért felelősek ügye ki lesz vizsgálva, s a bűnösök felett a bíróság fog ítélkezni. A forradalmi bizottságnak emberek élete feletti döntésre nincs felhatalmazása. Nagy Vilmos az ígéretet tudomásul vette és az ülésről eltávozott.

Csomay Ödön a húsellátás érdekében javasolja, inkább a felajánlott 2 db hidegkúti marhát kell megvásárolni, ne pusztítsuk oktalanul a község állatállományát. Bejelenti, hogy gyümölcsgyűjtés lesz a budapesti rászorulók részére, amit a Vöröskereszt fog kiosztani.

November 4.-én vasárnap reggel otthon bekapcsoltam a rádiót és hallottam, hogy Nagy Imre bemondja az ismert szöveget, hogy a szovjet hadsereg megtámadta Budapestet és a magyar hadsereg harcban áll. Kérte az ENSZ segítségét. Rövidesen hallani lehetett Kádár János hangját melyben bejelentette, hogy megalakította a Munkás-Paraszt Kormányt. Világossá vált, hogy a forradalom ügye megbukott. A szovjet túlerővel szembeni küzdelem kimenetele reménytelen.

A községi forradalmi bizottság november 5.-i ülésén Csomay Ödön bejelenti, hogy a rádió híradása szerint a régi tanácsi végrehajtó bizottságnak kellene átvennie a forradalmi bizottságok munkáját. Felkérte Kozma László tanácselnököt, hogy szükség esetén legyen a segítségünkre. Azt mondta, hogy szívesen segít, ha az oroszok esetleg megszállják a községet. Kérte a nemzetőrség ne provokáljon összeütközést az oroszokkal. A bizottság tagjai egyhangúan úgy döntöttek, hogy a nép bizalmából kerültek megválasztásra, és együtt maradnak. Nincs mitől félni, senkinek a haja szála sem görbült meg. A fiatalok által emlegetett terv, hogy megtámadják a szovjet tankokat, ez képtelenség. Még mindig probléma a kenyérellátás, ami nehézségekbe ütközik. A lakosság reggel megrohanja a pékeket, 4-5 db kenyeret visznek és az üzletekbe nem is tudnak szállítani. A bizottság ideiglenesen kenyérjegy bevezetéséről döntött, hogy mindenki kenyérhez jusson. Az iskolában a tanítás felfüggesztéséről döntöttünk, mert nem mertük vállalni a gyerekekért a felelősséget, amíg a nyugalom helyre nem áll, ugyanis rendszeres lövöldözést lehetett hallani a községben.

A november 7.-i ülésen elrendeltük a népboltokban a leltározást és a kenyér fejadagját napi 50 dkg-ban, állapítottuk meg. Burgonyát Ácsról sikerült beszerezni, a rendelkezésre álló sót egyelőre nem osztják ki. Hogy a vendéglátóknál ne legyen nagyobb szesz és boráru, ettől az utcán át való eladással sürgósen meg kell szabadulni. A polgárőrség éjjeli szolgálatát megszüntettük.

A november 9.-i ülésen Csomay Ödön bejelentette, hogy a régi Végrehajtó Bizottságnak kell a község vezetését átvennie. A jelenlegi bizottság, mint tanácsadó szerv megmarad. Cél a közbiztonság megőrzése, bosszú ne legyen. Kozma László megköszöni az eddigi józan munkát. A község vezetését nem kívánja átvenni, de támogatja a forradalmi bizottság működését. Segíteni fog, de mindenki csinálja az eddigi feladatát a bizottságban. Addig fog segíteni, amíg a rend helyre nem áll, senkinek baja nem lehet a községben. Ő a nép megnyilvánulása alapján nem kíván községi vezető maradni. A bizottság egyes tagjai kijelentik, hogy nem a nép, hanem egy-két hangoskodó megnyilvánulása volt sértő, s ezért nem szabad Kozmának meghátrálna. Kozma László kijelentette, hogy a személyi sérelmeken túltette magát, addig fog dolgozni, amíg a forradalmi bizottság fennáll, akkor fog utána nézni, hogy elmehessen.

A bizottság első teendője a felállított polgárőrség feladatának a meghatározása volt. A polgárőrség tagjai különféle vérmérsékletű és indulatú emberekből álltak. A fő feladat a község nyugalmának, biztonságának és a lakosság ellátásának a biztosítása volt. Ennek megfelelően kellett a szolgálati beosztást elvégezni. A legindulatosabb embereket, akik a köznyugalom fenntartására nem látszottak alkalmasaknak, azokat az élelmiszer beszerzési szállítóeszközök biztosítására, illetve kisérésére osztottuk be, hogy a községben meggondolatlan dolgokat ne cselekedjenek, és ezáltal a más helyiségekben előfordultakhoz hasonló atrocitásokat megelőzzük. Ezek az emberek e fontos beosztást megtiszteltetésnek vették, mert a közbiztonság, és az ellátási nehézségek miatt ez fontos feladat volt.

Emlékszem, hogy egy alkalommal budapesti felkelők a futárszolgálatuk ellátása során Rákosi Mátyás egykori golyóálló limuzin gépkocsijával érkeztek, amivel eldicsekedtek. Meg is mutatták a mintegy 6 -7 cm. vastag golyóálló üvegekkel ellátott, kényelmes, páncélozott gépkocsit, melynek egyik oldalsó üvege ki volt csorbulva. Elmondták, hogy kísérletképpen belelőttek, hogy megállapítsák tényleg golyóálló-e?

November 5-e után a tanácsházán mintegy 20 fő, 15-20 éves fiatal gyülekezett hogy ellenállásra készüljenek fel. Literes borosüvegekbe benzint töltöttek. Egy idegen helyről érkezett személy egy literes üvegben nitroglicerint hozott, hogy kioktassa a fiatalokat a Molotov koktél készítésére és használatára. Be is mutatta a nitroglicerin hatását. Egy darabka vattára pár cseppet cseppentett az oldatból, majd a földhöz csapta, mire az fellobbant. Elmondta, hogy ha vattát erősítenek a benzines üvegre, és azt nitroglicerinnel átitatják, majd a tankra dobják, akkor az ütődés hatására egyrészt eltörik az üveg, a benzin kifolyik, másrészt az ütődés hatására felrobban a nitroglicerin és meggyújtja a benzint, Ez ellen a tankban lévők nem tudnak védekezni. A budapesti felkelők ezzel a módszerrel valójában igen sok szovjet páncélost felgyújtottak, mivel az emeleti ablakokból, láthatatlan helyekről felülről dobták ezeket a palackokat az utcán lévő tankokra, de azt nem mondták, hogy tudnák a falusi körülmények között ugyanezt megoldani, hogy a mögöttük lévő tankokból a katonák ezt látva, halomra ne lőjék őket. Abban az időben Solymáron emeletes házak még nem voltak.

Ezeknek a fiataloknak, meg a lakosságnak a szerencséjére, november 8.-án, mikor a szovjet alakulat a községben megjelent, senki sem próbálta ki az előkészített benzines palackok használatát, mert ebben az esetben sok halottat gyászolhatott volna a község.