Amerika hangja és a londoni BBC adásai

 

Az ötvenes években, de később is, az esti órákban az emberek lehalkították a rádiókészülékeiket, és a rövidhullámú sávban, kezdték keresni a magyar szót, hogy az eseményekről a valóságot, és a sorsukban vigaszt halljanak. Ugyanis az amerikai rádió Münchenben lévő stúdiója egész nap adott magyar nyelvű, magyar témájú és az ország népét érdeklő műsort, míg az angol rádió adásai rendszeresen híreket közöltek az egész világból, amiket a magyar rádióktól vagy nem lehetett hallani, vagy elferdítve tudósítottak.

Az itteni uralkodó rendszernek nem volt érdeke, hogy az emberek a világ eseményeiről objektív tájékoztatást kapjanak, mert sokszor megcáfolta volna az itteni adók, és sajtó által terjesztett híreket. Ennek érdekében már a negyvenes évek végén és az ötvenes években forgalomba hozták az olcsó néprádiókat, melyeken csak a Budapesti I, és Budapesti II csatornát lehetett hallani. Nagyobb kapacitású, rövidhullámú sávval felszerelt rádiók gyártását csak az ötvenes évben kezdtek, de azok elég drágák voltak. Ezeken már lehetett a tulajdonképpen tiltott külföldi adásokat is fogni.

Ha valaki megtalálta a sok magyar nyelvű külföldi adó közül a magyar nyelvű híreket, az is csak a hírek elejét értette, mert a kelet európai országokban működő számos zavaróállomás is megtalálta az állandóan változó hullámsávokat és elkezdte a külföldi műsor zavarását, így legtöbbször csak a beszéd helyett zúgó, recsegő hangot lehetett hallani.

Persze az ilyenformán ide eljutott hírek másnap a munkahelyeken beszédtémát képeztek, és így terjedtek tovább. Az 1956-os forradalom idején az emberek még nagyobb odafigyeléssel lesték a külföldi rádióadásokat, de ezekben nagyot is csalódtak. Ugyanis a magyar forradalmárok által kért segítséget csak a nyugati rádiók jelentettek, ígértek, de a felelős politikusok ezeket nem hallották, és a nyugatról várt segítség nem érkezett meg.

 

<< Vissza