Temetkezési vállalat létrehozása

 

Korábban az 1887-ben alapított Solymári Temetkezési Egylet végezte a temetkezéssel kapcsolatos feladatokat. Ennek minden solymári ember tagja volt és rendszeres tagdíjat fizetett. Az egylet felszerelését ebből a pénzből szerezték be, és ebből tartották karban. Temetés esetén pedig a tagok részére ingyen bocsátották rendelkezésre. Ez abból állt, hogy ha valaki meghalt, a hozzátartozójának el kellett mennie a Mátyás király u. 1 számú épületben lévő temetkezési szertárba (Később Sípos vegytisztító műhelye lett) és onnan elhozni a ravatalozó asztalt, a kegyszer asztalkát, az ahhoz tartozó keresztet, gyertyatartót, szenteltvíz tartót, valamint a ház ajtaja köré fölszerelendő fekete drapériát. Az egyletnek volt egy igen szép copfstílusú nyitott halottas hintója, melynek baldachinját négy faragott oszlop tartotta és a tetején kiálló részekre lehetett a koszorúkat ráakasztani. A hintó elé Milbich Márton , az erre a célra tartott két egyforma fekete arabs lovat fogott, melyeknek ugyancsak e célra készített disz lószerszáma volt, a lovak fején fekete tollbokrétával. A kocsis is fekete gyászhuszár öltözetben hajtotta a fogatot.

A koporsót régebben Kopp (Kővári) Ádám asztalos mester készítette és díszítette, aki az igényeknek megfelelő koporsót rövid időn belül szállította. Nyilván voltak félkész állapotú koporsói, mert különben nem tudta volna a megrendeléseket ilyen gyorsan teljesíteni.

Az államosítási hullám a temetkezési tevékenységet sem kerülte el.

A hatvanas évek elején központi intézkedéssel megszüntették a korábbi Temetkezési Biztosítási Egyesületet, s Pilisvörösváron, a környező községekre is kiterjedő hatállyal Temetkezési Vállalatot hoztak létre, mely a Pest Megyei Temetkezési Vállalathoz tartozott. A vállalat Solymáron is átvette a temetkezési tevékenységet. Átvették a solymári temetkezési egylet tulajdonában lévő felszerelést, ravatalozó berendezést, kegyszereket, halottas kocsit s ezeket elvitték a Pilisvörösvári központjukba. A solymári halottas kocsiról csak jó pár évvel később kaptam hírt, amikor arról tudósítottak, hogy a vörösvári temető mögött fekszenek a romjai. A koporsó és szemfedő árusítást is átvették, és a temetés megrendelése után szállították le a koporsót, és ebben vitték ki a halottat a temetőbe.

A vállalat temetkezési tevékenysége sok kritikát kapott, különösen az utolsó időkben a tevékenysége erősen leromlott, a sírásók munkáját a lakosság részéről igen sok jogos bírálat érte. A temetőben a halottat szállító gépkocsit, az eseményhez méltatlan plakátokkal dekorálták, ami csak a kilencvenes években változott meg, amikor a vállalatot privatizálták.

 

<< Vissza