T. Sz. halastó létesítési terve

 

A Hunyadi Mátyás MGTSZ. az 1961. évben történt alakulása után elkezdte a jövőjét tervezni. Tisztában voltak vele, hogy csak a hagyományos mezőgazdasági termeléssel nem tudnak megfelelő jövedelmezőséget teremteni.

Így jött a gondolat, hogy a termelőszövetkezet területébe betagosított volt községi réten halastavat kellene létesíteni. A terület vízzel való feltöltése nem okozott gondot, hiszen minden ősszel elárasztották azt a réten átfolyó patak vizével, hogy rajta télen jeget termeljenek. Az országútnak a Faipari vállalat melletti magasított töltése megfelelő gátnak látszott, s így a halastó kialakítása aránylag kis költséggel elképzelhető volt.

Elvileg értelmes és talán hasznos is lett volna a megvalósítása, mert mint rétet, a lótartás megszüntetése miatt nem lehetett használni, ugyanis az ott termett füvet, illetve a szénáját csak lovakkal lehetett feletetni, mert a tehenek azt nem ették.

A terv azonban mégis kútba esett, mert a megrendelt szakértői vélemény szerint a nyári meleg időben, különösen több napos kánikula hatására, a nagy területű vízfelület párolgási vesztessége sokkal nagyobb lett volna, mint a patak vízhozama. Így az ősztől tavaszig felgyülemlett víztömeg épp a legnagyobb nyári időben tűnt volna el, és a benne levő halak szárazra kerültek volna.

Lett volna egy megoldás a vízhozam megemelésére, azonban ez a magas költségei miatt a halastavat nem tette volna rentábilissá. Ugyanis a pilisszentiváni bányából, amit a víz elárasztott, a bányavíz állandó szivattyúzásával lehetett volna a patak vízhozamát növelni, de a szivattyúzás költsége a termelőszövetkezetet terhelte volna.

Később azonban épp a bánya fenntartása érdekében elrendelték a bányavíznek a kiemelését, amivel létrehozták a jelenlegi Csali csárda melletti tavat, amit a szentívániak alakítottak ki horgászat céljára.

 

<< Vissza