Galériás vízmű építése a Fünfklafter dűlőben

 

Miután 1955-ben megépült a Törökkútforrás melletti víztároló medence, az felfogta a forrás túlfolyó vizét s elegendőnek mutatkozott a meglévő vezeték mentén a lakosság ellátására. Mikor további igények merültek fel, a tanács úgy döntött, hogy a József Attila utcában is megépíti a vízvezetéket. Mikor ez a vezeték megépült, télen ugyan elég volt a víz, de a nyári meleg beálltával, amikor az emberek locsolni kezdtek, vízhiány lépett fel.

A víz természeténél fogva a hiány a fölső vezetékszakaszokon jelentkezett, az alsó részeken bőségesen használhatták a vizet. Annakidején a községben lakó dr. Szebelédy Lászlóné, a Vízügyi Tudományos Kutatóintézet vezetője Dr. Keszler Hubert neves hidrológiai szakembert küldte ki, hogy vizsgálja meg, hogyan lehetne Solymár vízellátásán sürgősen javítani. Keszler Hubert a községben számbajőhető vízforrásokat megvizsgálta és arra az eredményre jutott, hogy a legegyszerűbb eljárás a Fünfklafter dűlőben lévő forrásra alapozva lenne, annak bővítésével víznyerő helyet lehetne kialakítani. Amiből napi több mint 100 köbméter vizet remélt. Miután a forrás vizét megvizsgáltatta, megalapítást nyert, hogy az ivóvíz minőségű, s így elvileg nincsen akadálya a vízmű ilyenfajta bővítésének.

Erre a célra sikerült állami pénzt is szerezni, a munkát a saját házi kezelési brigáddal kezdtük el. A völgyön át egy mintegy két méter mély árkot ásattunk, amelybe mészköbe ágyazott, felül perforált eternit csövet, helyeztünk, amely a forrást és a környező területeken feltörő vizeket összegyűjtötte. A munka során kiderült, hogy nemcsak egy, az eddig használt forrás van a területen, hanem különféle oldalforrások is vannak, amiket szintén bekötöttünk a csőrendszerbe. A cső tetejére is kőréteg, majd apróbb kő szűrőréteg került, végül agyagréteggel lett lefedve, hogy a tetejéről a felszíni vizek ne tudjanak az alsó rétegekhez befolyni. Kb. 250 méter hosszú vezeték végét egy betontámfallal láttuk el, hogy a víz ne szökhessen el, majd onnan nyomóvezetéken, gravitációs úton folyt be a Rákóczi utca végén épített 80 m 3. - es medencébe. E medencéből szivattyúval továbbítottuk a Rákóczi úton át a templomtéri vezetékig, hogy majd onnan töltse a Törökkútforrás mellett régi medencét. Keszler Hubert a vezetésével épült vízműnek 10 évi működést prognosztizált, mert mint mondta, az ilyen vízmű csőrendszerét a föld alatti gyökérzet, lassan benövi, s eldugaszolja. A községnek tehát 10 éven belül valamilyen komolyabb vízmű építésén kellene fáradoznia.

A prognózis bevált, az új vízmű mintegy napi 150 m 3. vizet szolgáltatott, ami egy ideig a közég meglévő hálózatát megfelelően ellátta addig, míg lakossági nyomásra további vízvezeték építéséről nem kellett dönteni.

 

<< Vissza