Horgásztó létesítése

 

A Rozmaring Termelőszövetkezet, valamint a Pest megyei Műanyagipari Vállalat már évek óta foglalkozott azzal, hogy a horgász egyesületük részére önálló horgász tavat létesítenek Solymáron, a dolgozók hétvégi kikapcsolódásának elősegítése céljából. Erre a megfelelő területnek a Várhegytől délre fekvő, a Rózsika forrás felé húzódó völgyet szánták, amelyet gáttal kívántak lezárni, és az így keletkezett területet töltötte volna fel az ott folyó patak vize. A patak vízhozama elegendő lett volna egy horgász tó feltöltésére és vizének utánpótlására, hiszen ez szolgáltatta a harmincas években létesített és a háború alatt tönkrement strandmedence vizét is.

Az elképzelés szép volt, azonban az elvégeztetett talajmechanikai szakvélemény szerint a patak a Rózsika forrás alatti szakaszon búvópatakként működik, helyenként eltűnik, majd újra felbukkan. Ebben szerepet játszik az alatta elterülő karsztos terület. Ezek a tények a terv megvalósítása ellen szóltak, mert lehet, hogy megépült volna a gát, és a víz valamilyen mellékúton eltűnt volna belőle. Ezért más terület után kellett nézni.

A másik területet Pilisvörösváron találták meg, ahol a Csobánkaí patak melletti rét elgátlásával a Csobánkaí patak vizének felhasználásával létesítettek horgásztavat. A terület más célú felhasználásra nem is volt alkalmas, hiszen az ingoványos, nádas területet egyébként semmiféle módon nem lehetett művelni. A Solymár felöli oldalon kő támfallal zárták el a völgyet, s így a mögöttes területeket a bővizű patak vízzel töltötte fel. A rét növényzete víz alá került, ami hasznos élelemmel szolgált az oda telepített halaknak. A tó környéke a horgászok igen kedvelt helyévé vált.

A PEMŰ és a Rozmaring MGTSZ együttműködésének lényege abból állt, hogy a terület a termelőszövetkezet tulajdonában állott, míg az építési munkát a PEMŰ finanszírozta.

 

<< Vissza