A 801 számú út korszerűsítése

A községen átvezető makadámút, a megnövekedtet forgalom követelményeinek a hatvanas években már nem felelt meg, s igy ennek a korszerűsítése elkerülhetetlenné vált. A munka állami feladat volt, amit a KPM. Közúti Igazgatósága hajtott végre.

A munka nemcsak az út aszfaltozásából állt, hanem helyenként nagyobb ívek kialakítása, magassági nyomvonal korrigálására is szükség volt. Az utat helyenként szélesíteni is kellett, hogy az autóbusz forgalom követelményeinek is megfeleljen.

A Mátyás király utcai kanyarban lévő tsz. épület (volt vendéglő épület) lebontása után kezdték el a Pesthidegkútrol és Pilisszetivánon át a 10-es útig terjedő útszakasz felújítási tervének elkészítését.

A terv két szakaszban készült. Először a Pilis-szentIván felöli rész készült el, mert itt kisebb problémák voltak. Ezen a részen az út megfelelő szélességét biztosítani lehetett, egyedül a két község közötti meredek szakasz lejtőjén kellett javítani, ami tetemes földmunkát igényelt. Ugyancsak komoly földmunkát igényelt a solymári temető felé vezető meredek útszakasz, az úgynevezett Kirchberg meredekségének a megszüntetése, amit úgy oldottak meg, hogy a temető előtti részen, mintegy méteres magasságban leszedték az út felületét, majd ezzel feltöltötték a mai takarékszövetkezet és a patak közötti részt. Ugyancsak átépítést igényelt a solymári patak feletti híd is, mert az 1916-ban épült híd szerkezete nem bírta volna el az új út terhelési igényét.

A második szakasz már problémásabb volt. Kiderült, hogy nemcsak a kocsma van útban, hanem az előtte lévő Pitz Ignác féle élelmiszerüzlet is, melynek tulajdonosa annakidején ugyancsak a Tsz. volt.

A lakosság zavartalan ellátásának biztosítása érdekében másik üzlet építésére volt szükség, helyette ezen a területen. Ugyancsak két másik épület lebontásáról is gondoskodni kellett, hogy a kanyarban megfelelő vonalvezetést lehessen kialakítani. Így útban volt Merényi Mihály és Schreck György lakóháza is. Mindkettő kártalanítást kapott a házáért. Merényi Mihály a régi udvara területén új, korszerű házat épített, míg a Schreck család részére egy üres cserelakást sikerült biztosítani, a Bajcsy Zsilinszky utcában. De mivel a lakást le kellett bontani, ehelyett is új lakást kellett építenie a tanácsnak, mert a lakásalap csökkentése tilos volt.

A harmadik probléma a “Kereszt” buszmegállónál lévő éles kanyar levágása volt, amit csak az út alatt lévő híd meghosszabbításával lehetett elérni. Meg kellett szüntetni az Anna kápolna felé vezető útszakasz meredekségét is. Ezért az utat úgy hosszabbították meg, hogy nagyobb ívet létesítettek, a Györgyhegyi terület felé, és az utat az Anna utcához közeli mai zöldterületről távolabb vitték, úgy, hogy az út bal oldalán álló két ház a szélesítés, illetve az út területének süllyesztése miatt ne kerüljön veszélybe. A házak előtti szakaszon erős támfalat kellett építeni, amely a házak előtti szerviz út forgalmát is elviseli.

Az élelmiszerüzlet kisajátítási összegéért a Nyugat Pestmegyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, az üzlet tulajdonosa, a kisajátításért kapott pénzből megépítette a mai Sebes Márton féle üzletházat, ami a korábban lebontott kocsma udvarának helyére került. Miután Merényi Mihály, felépítette, a kisajátítási összeg segítségével az új házat, csak a községi feladat volt vissza; a Schreck féle ház helyett, a lakásalap megóvása érdekében egy új lakóház építése. Csak utána volt szabad a régit lebontani. Mivel Dr. Szabó Ferenc tanácselnök annakidején nem merte vállalni a szabálytalanságot, új beruházást házi kezelésű brigáddal építeni, kivitelező viszont nem volt (akkor még nem voltak ilyenre alkalmas kőműves kisiparosok) a bontás, s ezzel egyidejűleg az út építésének a folytatása halasztást szenvedett. Amikor 1967-ben megkapta a hallgatólagos hozzájárulást a járási vezetőktől, házi kezelésű kivitelezésben építettük meg a Hősök u. 4 sz. alatti üres telken a lakóházat, igy csak ezután 1969-ben sikerült az út másik szakaszának a megépítése. Az új út lényegesen javította a község lakosságának közlekedését, ez nemcsak előny volt a község számára, hanem távolabbi területek átmenő forgalmát is ide vonzotta, s ennek a rosszabb következményét is a községnek kellett viselnie.