Kerekhegyre vezető erdei út építése

 

Kerekhegy lakóinak régi vágya teljesült 1984-ben, amikor sikerült, a régi erdei dűlőút nyomvonalán, Budapest felől az erdőn keresztül aszfalt utat építeni.

Amikor még a háború alatt gróf Keglevits Gyuláné a Kerekhegyen lévő területét parcellázni kezdte, nem gondolt arra, hogy a parcellázott területhez utat is kellene biztosítani. E területet a lakosok térképen fel nem tüntetett, erdei kocsiúton közelítették meg, Máriaremete felől, a 63 /a kék busz végállomásától.

A sok kérelem ellenére a község a budapesti lakosoknak nem épített utat, ezért javaslatunkra kézbe vették saját ügyüket, és összeadták a telkeik arányában az útépítéshez szükséges összeget. Ugyanis az erdei út olyan rossz állapotban volt, hogy esős időben azon gépkocsival nem lehetett közlekedni.

Az útépítés lebonyolítását a tanács elvállalta, a befizetett pénzbeli hozzájárulásért. Az azonban a reméltnél nagyobb nehézséggel járt. A közelben lévő mészkőbányából kívántuk a meddő követ kitermelni, hasonlóan a solymári útépítésekhez.

Balszerencsénkre az ősszel kezdődött munkába beleszólt az időjárás. Egy november elejei napon nagy eső volt, ami a meddőhányót mélyen átáztatta, majd a következő éjjel erős fagy következett, aminek eredményeként a kőanyag annyira összefagyott, hogy a tervezett téli munkát nem lehetett elvégezni. Mivel a kivitelező kőszállítás előtt földgépekkel elkészítette az út tükrét, azt kővel nem tudtuk időben meghordani, s a közbejött hirtelen olvadás, meg az esős idő az agyagos úttükröt teljesen eláztatta, úgy, hogy helyenként talajcserére is szükség volt, ami tetemesen megnövelte a költségeket.

A nehézségek ellenére pár hónapi késéssel elkészült az út, méghozzá a terület központjáig, ahol autóbusz fordulót terveztünk. Ugyanis korábban ígéretet kaptunk, hogy a 63. /a BKV járatát a Kerekhegyig meg fogják hosszabbítani. Ezt az ígéretet azonban később a vállalat nem váltotta be.

Mindezen nehézségek ellenére a kerekhegyi terület, a jobb megközelíthetősége révén, jelentősen felértékelődött.

A kerekhegyi lakosság az erdei út megépülte után tovább folytatta a területen az útépítést. Az eredetileg földútból álló utcákban, a lakosság által összegyűjtött pénzből a fontosabb utcákat kikövezték úgy, hogy legalább egyetlen nyomvonalon biztonságosan lehessen gépkocsival közlekedni.

 

<< Vissza