A nagy iskola bővítése

A község elemi iskolája 1903-ban épült. Földszintjén 6 tanteremmel, valamint igazgatói irodával. Az emeleten három tanítói lakás létesült. Pár év múlva a két szélső tanítói lakásból is tantermet kellett kialakítani, s csak egy tanítói lakás maradt az 1950-es évekig, amikor már nagy tanterem hiány jelentkezett. A község gazdasági helyzete csak 1968-ban engedte meg, hogy az iskola bővítésével foglalkozzon.

A tervezésre a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalatot kértük fel, aki Skublics János tervezőt bízta meg a terv elkészítésével. A tervezést megelőző tanácskozáson sokféle variáció merült fel. A kérdést, hogy milyen módon történjen az átalakítás, a jelen levő járási műszaki előadó, Faragó Ottó javaslata döntötte el. Az épület déli oldalán lévő lépcsőház lebontását, majd ezen az oldalon egy déli fekvésű tanterem sort javasolt a meglévő folyosóhoz hozzá építeni, majd az egész épületet emeletesre bővíteni, a templom felőli oldalon való főbejárattal, zsibongóval és lépcsőházzal.

A statikai vizsgálat megállapította, hogy az 1903. évben végzett építés kötőanyaga egy emeletet elbír ugyan, de további terhelést, (újabb emeletet, vagy tetőtér beépítést) nem. Ezért nem is engedélyeztek a tetőtérbe vezető lépcső építését sem, nehogy véletlenül a padlás valamilyen célra felhasználásra kerülhessen. A padlástérre csak tűzoltó feljáró építését engedélyezték.

A tervezés után az iskola 14 tantermes, 1 politechnikai termes, valamint egy tornaszobás kialakítással készült. A tornaszoba fölött a kisebb belmagasság miatt létesült a tanári szoba, és igazgatói iroda. Az épületben lévő pincehelyiséget meghagytuk. Az épületbe bekötöttük a vízvezetéket, és belső angol WC csoportokat is kialakítottak. Mivel annakidején a községben még rendszeres volt az esetenkénti vízhiány, a pincében gépház lett kialakítva, mely az iskola udvarán álló régi kútból a WC-k működtetéséhez elegendő vizet biztosított. Az iskolaudvar északkeleti sarkán egy tanterem nagyságú szennyvíztároló épült, melyből a keletkezett szennyvizet szippantással lehetett elszállítani, mivel akkor még nem volt kiépített szennyvízcsatorna rendszer a községben.

Az iskola megépítésének, illetve bővítésének egyetlen feltétele volt, a meglévő iskolaudvar megnagyobbítása, hogy a megnővekedett gyereklétszám részére elegendő mozgási lehetőséget biztosítsunk. Ennek érdekében meg kellett szüntetni a templom és az iskola közötti utat, amelynek területe az iskolaudvart bővítette. A Templom téren körforgalmi rendszert kellett kialakítani. Mivel még így is kicsi volt a keletkező udvar területe, a tervben iskolaudvarként szerepeltettük a község tulajdonában lévő, templom mögötti játszótér területét is. A templom és iskola közötti út helyét ma is jól mutatja az ott lévő két gesztenyefasor, mely a néhai utat szegélyezte. Ugyancsak ebben a fasorban megy a Nagykovácsi utca elején kiépített rácsrendszerben összegyűlő csapadékvíz elvezetésére, a régi úton épített esővíz csatorna, melynek lefolyó rácsai jelenleg is megvannak az iskolaudvarban. Ez a csatorna a téren át a Múzeum kapuja irányába megy, ahonnan becsatlakozik a Bajcsy utcai esővíz levezető csatornába.

Az iskola bővítésének van egy építészetileg kedvezőtlen hatása. Ha összehasonlítjuk a régi iskoláról készített képekkel, az új iskola magán viseli a kor sablonos képét. A régi iskolaajtó és ablakkeretei, sarkai, klinker téglával voltak kialakítva, s csak a klinker téglával határolt síkfelületek bevakolva. Ez a kép lényegesen elegánsabb a jelenlegi egyforma, díszítés nélküli sima vakolatnál.

Ez a bővített iskola sem fedezte a község tanterem szükségletét, s ezért a Dózsa György utcai óvoda épületének átalakításával további tantermeket kellett létesíteni.

A községben ekkor még nem volt gázvezeték, az új épületben megfelelő méretű, két széntüzelésű kazánnal ellátott, központi fűtés is épült, s igy meg lehetett szüntetni a régi, kályhákra alapozott fűtési rendszert. Az egész épületben megszűnt a korábbi hajópadló, amit évente fáradt olajozással kellett portalanítani, és a termek parkettázva lettek.

Az iskola udvarát tovább csökkentette az 1982-ben, az iskolához nyugati irányban csatlakozóan épített tornaterem. Ennek mérete a minimális 14 x 24 méteres méretűre készült, előre gyártott legnagyobb méretű akác tetőelemek felhasználásával. Ekkor lett a széntüzelésű központi fűtés, gáztüzelésűvé átépítve, mert ekkor épült meg a község központi részén is a földgáz vezeték. Ugyanakkor került sor az épület a szennyvíz csatornahálózatra rákötésére, és meg lehetett szüntetni a szennyvíz derítő működését.