A Bajcsy Zsilinszky utcai óvoda felújítása

Az óvoda épülete még az 1862. évi tűzvész után, mintegy 15 évvel épült. Ez volt ugyanis az állami iskola épületének megépítése előtt a község két tantermes egyházi iskolája. Az épület udvarán 1892-ben épült egy kéttantermes óvoda is. Az udvar Dózsa György és Szabadság utcai sarkán volt a Solymosi ház. Az iskola épületének nyugati végén lakott Kertész Ferenc tanító.

Mivel a terület sürün be volt építve, óvodaként való felújítására a község csak úgy kapott engedélyt, ha a gyermekek szabad mozgására megfelelő méretű udvarról gondoskodunk. Ezért a község megvásárolta Sólymos Istvántól a Dózsa utca és Szabadság utca sarkán álló házát, ami lebontásra került. Lebontottuk a terület közepén álló, ugyancsak rossz állapotban lévő öreg óvoda épületét. Ez az öreg óvoda épület a jelenlegi udvar helyén állt, két tanterem és egy lakás volt benne. Az udvarát a Szabadság utcai oldalon álló, fából készült árnyékszék csoport csúfította. A bejárata a Szabadság utca felől volt.

Ennek a bontására a hatvanas évek közepén került sor.

Az akkori pénzügyi bürokráciát jellemzi, hogy a kapott pénzügyi fedezetet csak felújításra volt szabad felhasználni, abból beruházást nem lehetett végezni, mert súlyos következményeket vont volna maga után. A felújítás azt jelentette, hogy a falaknak a régi helyén kell megmaradniok, azokon jelentős eltolódásokat nem szabad végrehajtani. Ilyenformán kénytelenek voltunk a terveket úgy elkészíteni, hogy az eredeti határoló falak a helyükön maradjanak.

A tervet Karaszi Zoltán építész, a tanács akkori alkalmazottja készítette. A tervezés során kiderült, hogy az épület részben vályogfalú, szigeteletlen, ezért célszerűnek látszott új alapokon, szigetelt, téglafalú épületet építeni, mert az ésszerűbb és gazdaságosabb volt, mint a régi rossz állapotban lévő főfalakat szigetelni és kijavítani.

Ennek érdekében vállaltuk a kockázatot, hogy a régi épület külső méretének megfelelően új épületet hozzunk létre. Lebontottuk a régi épületet és a helyén, új alapokon felhúztuk a jelenlegi épület főfalait, majd a célnak megfelelő válaszfalakat, melyek alapján 6 termes épület keletkezett. Így egy ebédlő, egy kéttermes óvoda, megfelelő külön WC mosdó csoporttal, két iskolai tanterem, ugyancsak WC mosdó csoporttal, valamint egy politechnikai műhely az iskola részére. Mindkét oldalon a gyerekek részére megfelelő zsibongóval. Az építés során jött a gondolat, hogy a gyereklétszám növekedése miatt nemsokára további tantermekre lesz szükség, ezért célszerű lenne olyan födémet készíteni, amely egy emeletet is elbír.

A gond akkor kezdődött, amikor a nagyobb teherbíró képességű vasbetongerendák beszerzésére került a sor. Mivel kötött anyaggazdálkodás volt, a megyei tanács kiutalása alapján lehetett csak olyan anyagokhoz hozzájutni, mint olyan hosszú vasbetongerenda. Pest megyének azonban az egész megyére szólóan csak annyi vasbetongerenda kiutalására volt engedélye, amennyi nekünk egyedül kellett volna. Emlékezetem szerint 50 db G (?) jelű gerenda kellett volna, amire persze nem kaptunk kiutalást, ilyenformán le kellett volna mondanunk a födém ésszerű kialakításáról. Abban az időben, jó kapcsolatban voltam Karall Mátyással, (volt iskolai osztálytársammal) aki az Országos Olajipari Tröszt anyagbeszerzője volt, és a segítségét kértem.

Az volt a válasza, ha van egy tábla csokoládém, akkor lesz gerenda. Mondtam egy tábla csokoládét még meg tudok venni, ezen ne múljon. Másnapra megbeszéltük, hogy együtt bemegyünk az Építésügyi Minisztériumba, ott hagyjam őt beszélni, csak adjam oda a csokoládét.