Dr. Valkó Arisztid cserépgyári terepbejárása

 

1970 júniusában dr. Valkó Arisztid muzeológustól a következő levelet kaptam:

“Községi Tanácsnak! Solymár.

Értesítem, hogy 1970 máj. 24-én régészeti terepbejárást végeztem Dr. Jablonkay István tanárral az épülő téglagyár területén. Ez alkalommal két igen rossz állapotban lévő, hiányos cserépedényt, (urnát) találtam az ugyancsak épülő vasúti rakodó legyalult oldalán. Megállapításom szerint az urnák, amelyek hamvakat tartalmaztak i.u. a II. szd. elejéről valók és azokba az ittlakó bennszülöttek temetkeztek. A felfedezés községtörténeti szempontból igen jelentős, mert fényt vet községünknek a római időkben betöltött szerepére. Az esetet közöltem a nálam leltározást végző múzeumi munkatársaknak jun. 1-én. Bejelentésemre a Nemzeti Múzeum kiküldött munkatársak 1970. jun. 3-án megkezdték a rendszeres feltáró munkát. A régészeti leleteket a kartársak zsákokba rakták, hogy elszállítsák Solymárról. Solymár, 1970 jun. Dr. Valkó Arisztid muzeológus” sk.

A bejelentést követően Dr. Kocztur Éva , a Nemzeti Múzeum régésze a téglagyár területén, mintegy 3000 négyzetméteres területen régészeti feltáró munkát végzett, melynek során 150 sírt bontott ki. A talált éremdarabok szerint a település a Kr. utáni második századból valók. E felfedezés véglegesen bizonyította, hogy Solymár e területén a romai korban is éltek emberek, itt egy település volt. Az ásatás idejére a téglagyári építési munkákat felfüggesztették.

 

Dr. Kocztur Éva előadása a feltárási munkáját budapesti Kossuth Klubban részletesen ismertette. ( Munkáját e könyv 10.oldaltól ismerhetjük meg.)

 

A következő évben a római temetőtől Budapest irányában lévő Weingartshöhe dűlőben, ugyancsak ásatásokat kezdtek. Itt egy avar kori temetőt tártak fel, mely körkörösen helyezkedett el. A temető központjában két lovas sírt találtak, mely leletek avar vezérek sírjai lehettek, a talált mellékletek szerint. Ennek a kerek temetőnek majdnem a felét a század elején történt vasútépítés során hordhatták el, mert az ásatást csak a vasúti rézsű széléig lehetett végezni, onnan a föld már hiányzott. Az avar temető feltárását Kozák Károly régész végezte. Mindkét ásatásból előkerült leletek a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek, ahol azok tudományos feldolgozása még évekig fog tartani.

Mindkét ásatás kétségtelenül bizonyítja, hogy a római korban, sőt később az avarok idején is, a magyar honfoglalás előtt Solymár területe lakott volt. Az akkori község ugyancsak a Várhegy környékén lehetett, hiszen a közeli temető erre utal.

 

<< Vissza