Tanácsi Költségvetési Üzem létesítése

A hetvenes évek elején a községfejlesztési munkák menete meggyorsult. Növekedett az igény kivitelezők iránt. Azonban az akkori időben nagyon nehezen lehetett ezekre a munkákra kivitelező vállalatot találni, mert ezekre mindenütt fokozottabb igény volt, és nem tudták a munkákat a szükséges határidőre elvállalni. A községnek volt ugyan egy 8 - 10 fős házkezelésű brigádja, azonban ez szabálytalan volt, és megyei tanácsi többszöri sürgetésre fel kellett oszlatni. Az akkor megalakult vízmű társulat a község lakott területének teljes vízhálózattal való ellátását határozta el, ugyanakkor meg kellett építeni a szennyvízcsatornát is, és más építési jellegű munkák is voltak a községben.

E gondok megoldására határozott úgy a községi tanács, hogy a saját munkái elvégzésére költségvetési üzemet alapít. Az üzem vezetőjévé Karácsonyi Ernő mérnököt, gazdasági vezetővé pedig Kozma Lászlót alkalmazta. A korábbi vízmű építéssel megbízott vállalat Forfa elemekből ideiglenes felvonulási épületet létesített iroda és raktár céljára, a rendezési tervben óvoda építésére kijelölt területen. Ezt az épületet vette át a költségvetési üzem is iroda és raktár céljára, amikor a korábbi kivitelező levonult. Mivel a korábbi kivitelező vizépitő brigádjának kedvezőbb volt a solymári munkahely, mint ahova a vállalatuk vinni akarta őket , Fehér József vizépitő brigádvezetővel együtt átjöttek a költségvetési üzemhez dolgozni.

Az üzem a víz és csatornaépítési munkák mellett megkezdte a községben a szervezett szemétszállítási feladatok végzését, megépítette az új tanács és pártházat, az óvoda épületének az emeletráépítési munkáját, valamint más községi munkákat is. A vezetését Karácsonyi Ernőtől, Kozma László vette át. Majd mikor ő is lemondott, az üzem vezetőjévé Fehér Józsefet neveztük ki.

Székhelye a korábbi fabarakk helyett, amit a Kék óvoda építése miatt le kellett bontani, a József Attila utca 41 szám alatti épület lett.

A sok feladat miatt az üzem erősen felfejlődött, dolgozónak a száma a százat meghaladta. Amikor azonban a községi víz és csatornaépítési munkák befejeződtek, hogy ne kelljen az embereket elbocsátani, idegen szervek részére is kezdtek kivitelező munkát végezni. Mivel annakidején a politikai cél a teljes foglalkoztatottság volt, nem lehetett embereket egykönnyen elbocsátani, s igy a létszám megtartása mellett megfelelő munkalehetőséget kellett teremteni.

Először a PEMŰ mellett Forfa technológiával megépítették az ABC áruházat (a mai Hanker üzletházat). A járási pártbizottság, miután látták, hogy az üzem képes e technológia alkalmazására (ami gazdaságosabb volt, mint a hagyományos,) kijelölték a solymári költségvetési üzemet, a járás területén a Forfa építési program megvalósítására. Megbízták a Pilisszentiván és Pilisvörösvár között tervezett iskola építésével, Budakeszin építettek iskolát és ABC áruházát, ilyet építettek Törökbálinton is.

A nyolcvanas évek elején azonban az építés vonalán, a gazdasági helyzet romlása miatt pangás állt be. Az akkori politikai irányzat, amely a teljes foglalkoztatottságot hirdette, nem járult hozzá az elbocsátásokhoz, s ezért a megmaradt, csökkent mérvű községi munkák mellett mind távolabbi helyeken volt kénytelen munkákat vállalni. Így pl. Zsámbékon a PEMŰ részére üzemcsarnokot, Nagymaroson vízmű építést vállaltak, amit azonban már nem fejezhettek be. A dolgozók utaztatása, a nagyobb szállítási távolságok és egyéb objektív okok miatt is, a korábban gazdaságos és nyereséges üzem elkezdett ráfizetésessé válni.