Parlag területek parcellázása

 

A termelőszövetkezet szervezések során végrehajtott földrendezéseknél, a szövetkezetekbe be nem lépett földtulajdonosoknak csereföldet adtak. Csereföld céljára azokat a területeket jelölték ki, amelyek nagyüzemileg nem művelhetők.

Ilyenformán a községtől délre levő Ausatz dűlő, valamint a nyugatra lévő Kovacserweg és Hutweide területek, vagy megmaradtak a régi tulajdonosok nevén, vagy csereföldként adták ki a földjét, akiknek a földjét a termelőszövetkezetbe betagosították. Mivel az ingatlanokra művelési kötelezettség állt fönn, a művelés ezeken a hegyes, köves területeken nem volt gazdaságos, különösen azok részére volt terhes, akik üzemekbe jártak dolgozni.

A tsz. szervezéseknél és tagosításoknál általában az volt az irányelv, hogy a szövetkezeti nagyüzemi táblákba csak a szántó, vagy rét területeket tagosítják be. A szőlő és gyümölcsös területeket nem vették szövetkezeti használatba, azokat a tagoknak visszahagyták, ugyanis ezeknek a nagyüzemi művelése nem volt biztosítható, és nem is lett volna gazdaságos.

Az ötvenes évek elején fennálló beszolgáltatási kötelezettség is teherként jelentkezett ezekre a földtulajdonosokra, akik ezért inkább lemondtak a csereföldről, ami állami tulajdonban maradt. Sok régi tulajdonos is abbahagyta a földek művelését, mert a befektetett munka nem térült meg. A megyei tanács kötelezte a községeket, hogy a földek megműveléséről gondoskodjon, akár úgy, hogy bérbe adja, akár saját kezelésű műveléssel.

A bérbeadás nagyon kis mértékben sikerült, és ezek közül is a legtöbben 2-3 évi bérlet után visszaadták. A tanácsnak e földek megműveltetésére semmiféle lehetősége nem volt, és teljesen gazdaságtalan vállalkozásnak számított volna. A probléma megoldására a felső szervek részéről olyan javaslat született, hogy ezeket a telkeket felparcellázva, hétvégi telkek céljára adjuk el. Erre vonatkozólag kormányrendelet is született.

Az első ilyen vásárlóknak a Budapesti Nyerges KTSZ szakszervezeti bizottsága jelentkezett, akik a Kerekhegy tetején kívántak pár műveletlen állami telket megvásárolni. Ezeket más személyek és kollektívák követték, akik dolgozóik részére kértek eladó telket a Kerekhegy lejtős részén. Az állami telkek eladása mellett a solymári tulajdonosok is kezdték a területeik eladását budapestiek részére, akik oda többnyire hétvégi házakat építettek.

1967-ben a Pest megyei Tanács építési osztály vezetőjének ajánlására, a Földgép Vállalat és a Gyár és Gépszerelő Vállalat Szakszervezeti Bizottsága nagyobb terület megvásárlási lehetőségét kérte, dolgozóik részére való hétvégi telkek parcellázása és eladása céljára. Akkor a mai Panoráma utca feletti terület az erdőig terjedően teljesen elhanyagolt, méteres gazzal benőtt terület volt. Vállalták a parcellázási terv és a kimérés elvégzését, majd az utak a Földgép Vállalat iskola dózerével való ingyenes kialakítását. Ugyanis a vállalat a saját dolgozóit maga képezte ki a dózerek kezelésére, és a gyakorlatozást utak készítésére hasznosítani akarták. Ezért cserébe a Földgép Vállalat dolgozói is telekvásárlási lehetőséget kaptak.

Miután az ottani földtulajdonosokat megkérdeztük, valamennyien úgy nyilatkoztak, hogy hajlandók a földeket a kialakult áron eladni. Ezután kezdődött el a terület felmérése, majd a két vállalat által kijelölt dolgozók részére, sorsolás utján való eladására. A kimérés után a Földgép Vállalat az utakat az iskoladózerével ki is alakította.

1971-ben Cservenka Ferencné a Pest megyei Pártbizottság első titkára ajánlására a Honvédelmi Minisztérium Vezérkari Főnökségének Pártbizottsága, valamint a Kossuth Könyvkiadó Vállalat által szervezett kollektíva kérte megfelelő terület parcellázását, hétvégi telkek kialakítása céljára. E két kollektíva ugyancsak bevonta a Földgép Vállalatot, hogy a dolgozói is részt vehetnek a parcellázásában, ha elvégzik az útkialakítás földmunkáit. A Honvédelmi minisztérium vállalta a kijelölt utak megépítését.

Erre alkalmas terület a Hutweide meredek része volt. Ugyanis e területen magántulajdonú, állami tulajdonú és termelőszövetkezeti tulajdonú földek voltak, hasonlóan a Hutweide lapos részén lévő területekhez. Mivel a Cseresznye utca és Homok utcától északra fekvő lapos terület, zártkert kialakítására volt kijelölve, ahol a tsz tagok megkapják a háztáji területűket, önkéntes földcsere utján elcseréltük a tsz területeket az állami területekkel. Így a tsz kapta a lapos részen lévő értékesebb földeket háztáji célra, míg az állam megkapta a meredek részen lévő tsz területeket parcellázás céljára. Ilyenformán történhetett meg a terület parcellázása, melynek során a magántulajdonosok részére vagy kifizetésre került, az előzetes megállapodás alapján, vagy megfelelő cseretelkeket kaptak a parcellázott területből. Zömmel a pénzt választották.

A területen a gépi földmunkát a Földgép Vállalat iskolagépe elkészítette, de a Honvédelmi Minisztérium által vállalt további útépítési és közművesítési munka már elmaradt. Ennek az ígéretnek beváltását már senki sem merte vállalni, mert a korábbi honvédelmi minisztert, hasonló akció miatt felelősségre vonták. Ezt az elmaradt közművesítést később az érdekelt telektulajdonosok költségén végezték el.

Egyébként, ahol szervezetten történt a parcellázás, ott megfelelő szélességű utak kerültek kijelölésre és valamennyi telek az építési szabályoknak megfelel. A törvény az eladás lebonyolítására kétféle lehetőséget irt elő; Vagy az OTP utján kell értékesíteni, vagy a tanács vb. saját maga is köthet adásvételi szerződést. Én az elején úgy gondoltam, hogy egyszerűbb, ha az eladással az OTP-t bízzuk meg. De kiderült, hogy nagyon sok adminisztrációs munkát kell elvégezni a kijelöléssel és megbízással kapcsolatban, és az OTP az eladási ár egy részét még a bonyolításáért vissza is tartja. Ugyanakkor nem küldtek értesítést a megkötött szerződésekről. Ekkor azt gondoltam, hogy egyszerűbb lesz, ha magam készítem el a szerződéseket. Ugyanis a kijelölési határozat alapján csak az előre elkészített űrlapra kellett a vevők adatait beírni, és a szerződést csak akkor írtuk alá, ha a vevő bemutatta a vételár befizetését igazoló postai csekkszelvényt. Igy negyedannyi munkával, sokkal praktikusabban oldottuk meg ezt a feladatot, és még az OTP által levonandó kezelési költség is megmaradt a községnek.

Ezzel egyidőben a solymári tsz. tagság is kezdte eladni a háztájiba kapott területeit, amelyek nadrágszíj parcellák voltak, és legtöbbje nem beépíthető volt. Ezek az eladások igen sok problémát okoztak és fognak még okozni a jövőben, mivel a legtöbbje, az építési szabályoknak nem felel meg, s igy ezekre építési engedély nem adható. A terület szabályozatlansága a közművesítést is akadályozza, illetve nehezíti.

 

<< Vissza