Alkotóművészeti élet Solymáron
Alkotóművészetekkel kapcsolatos rendezvények, kiállítások, a helyi sajtóban megjelenő cikkek, és 2000. március 15. óta a Solymári Kortárs Művészeti Gyűjtemény állandó kiállítása is a Polgármesteri Hivatalban. Az a tény, hogy településünkön ötvenkét olyan alkotó nevét tudták felkutatni és regisztrálni, aki Solymáron él vagy élt, és dokumentummal tudták igazolni alkotóművészeti tevékenységüket, s további tizenhárom személy nevét, aki feltételezhetően e körbe tartozik, megfelelő érvnek bizonyul ahhoz, hogy Solymár lakossága, és természetesen ezen túlmenően minden érdeklődő, megismerhesse az alkotók nevét, munkásságát, valamint Solymár alkotóművészeti Solymár kulturális életének szerves részét képezik az életének múltját és jelenét. A solymári alkotóművészetek első kimutatható - helybéli mestere Nieger Károly volt, aki a solymári katolikus templom szentélyének két boltozati szakaszára freskót és szintén a templom részére négy vászonképet festett 1903-ban. Id. Walko László 1941-ben elkészítette majolika domborműves Solymár címerét, az akkor épült községháza homlokzatára, majd Bokros Ferenc 1966-ban új címert festett a 700 éves Solymár kiállítás alkalmából. 1950-ben Sarlós Bernát Templom-téri vendéglőjét államosították, amelyből kialakították a jelenlegi kultúrházat. Az intézményt 1952-ben avatták fel, majd 1961-ben és 1972-ben is felújították. Apáczai Csere János Művelődési Ház néven 1970-től működik. A Helytörténeti Múzeum 1972-ben nyitotta meg a kapuit és e két intézmény létrejöttével lehetőség nyílt alkotóművészeti kiállítások rendezésére is. A Helytörténeti Múzeum, s annak igazgatója, dr. Jablonkay István nagy előrelátással megkezdte a Solymáron élő vagy élt alkotók munkáinak gyűjtését. Így kerültek a Múzeumba a következő alkotások: Bogdán István: Kálvária, Bokros Ferenc: Rókus kápolna, Bokros Kamill: A solymári Kálvária, Erdősi Andor: Őszi erdő fehér házzal, Erdősi Andor: Tarka virágok, Hartig Miklós: Bárka, Hartig Miklós: Alpok világa, Kisfaludy Anna, Jné: A solymári nádasnál, Kisfaludy Anna, Jné: Őszirózsák, Lajtai Pál: Solymári Lépcsők, Pettes József: Édesanyám, Sárkány Erzsébet, Ürmössyné: Öreg híd fűzekkel, Sárkány Erzsébet, Ürmössyné: Fehérvári hangulat. Első és igen fontos határállomása volt a solymári alkotóművészeti életnek, hogy 1966-ban, Solymár fennállásának 700. évét ünneplő település akkori tanácsa elhatározta egy nagyszabású ünnepség és a község múltját és jelenét bemutató kiállítás rendezését. Ennek keretében az itt élő alkotók műveiből kiállítást rendeznek a Művelődési Házban. Dr Jablonkay István volt a kiállításra került képzőművészeti anyag összegyűjtője, aki a 700 éves községi kiállítás rendezésében is közreműködött. A kiállításon a következő alkotók művei szerepeltek: Bokros Ferenc, Bokros Kamill, Hartig Miklós, Pettes József és Sípos Szilveszter. Hasonló fontossággal bír az 1981-ben A solymári festők gyűjteményes kiállítása a Helytörténeti Múzeumban. A kiállításon a következők szerepeltek alkotásaikkal: Bogdán István, Bokros Ferenc, Bokros Kamill, Dörre Tivadar id., Erdősi Andor, Hartig Miklós, Kisfaludy Anna Jné., Lajtai Pál, Pettes József, Sárkány Erzsébet Ürmössyné, Virág Béla. A Helytörténeti Múzeumban és a Művelődési Házban, és más helyeken, Solymáron a rendelkezésre álló adatok alapján 1961. és 2002. közötti időben 54 képzőművészeti kiállítást rendeztek az itt élő és a nem itt élő alkotók műveiből. 1993-ban jelent meg a Seres István: Solymár története és néprajza c. könyv, amelyből az olvasó már megtudhatta azt, hogy számos alkotóművész él vagy élt Solymáron. A szerző a következőket írta: Solymár község a XX. század folyamán több neves képzőművésznek adott hosszabb-rövidebb ideig otthont. Tizenhat alkotó nevét tünteti fel a könyv, s ez már önmagában is jelentős szám, ha a település létszámát vesszük alapul. Érdemes, sőt szükséges a neveket ehelyütt is felsorolni: Nieger Károly, Walkó László, id. ,Walkó László, ifj. Pettes József, Szacsvay Imre, Nagy György Sándor, Bokros Kamill, Hartig Miklós, Sípos Szilveszter, Bogdán István, Pákay Zsoltné / Hajnal Mária /, Ürmössy Károlyné / Sárkány Erzsébet /, Barcsik Géza, Szebellédy Géza, Szabó István, Pál József. Az 1996. esztendei solymári búcsú a Solymáron élő alkotóművészek és a solymári lakosság életében meghatározó jelentőségű volt. Ez alkalommal került sor először - ilyen létszámban - az itt élő művészek mozgósítására, összefogására. E jelentős munkát Bogdán Istvánné, a Művelődési Ház akkori igazgatója és munkatársai áldozatos munkájának köszönhetjük. A búcsú rendezvénysorozatairól kiadott füzet tartalmazza mindazt az információt, amelyet a kiállítással kapcsolatban tudni kell. A kiállítást szeptember 14-én Görgey Gábor író nyitotta meg a sportcsarnok galériáján, ahol a nagyszámú megjelent közönség megtekinthette a tizenhat kiállító művész mintegy száz alkotását. A kiállítókról a rendezvénysorozat füzetében rövid leírás is található. A kiállítók névsora a következő volt: Barcsik Géza / grafikus /, Bogdán István / grafikus /, Bokros Kamill / festő /, Boza Zoltán / festő /, Horváth Iván / festő /, Legeza László / fotóművész /, Lépő Zoltán / szobrász /, Luchesi Eszter / textiltervező/, Matzon Ákos / festő /, Murai Yukihiro / festő /, Rumán Sándor / szobrász /, Sípos Szilveszter / szobrász/, Stiegler Ferenc / festő /, Szabó Gábor / fotóművész/, Szacsvay Péter / fotóművész /, Vörösvári Balázs / üvegtervező /. A kiállított alkotások néhány darabját az alkotók árverésre ajánlották fel. Az árverésre a búcsú bálján került sor. A felajánlott munkák zöme némelyik a kikiáltási ár többszöröséért elkelt. A befolyt összeget / 178 ezer Ft / a solymári Golgota megépítésének elősegítésére ajánlották fel az alkotók. A Solymári Golgota Alapítvány levélben köszönte meg az alkotóknak a Golgota-építés támogatását. Ez a kiállítás is bizonyította, hogy Solymáron számos alkotó él és dolgozik, és az alkotók megfelelő szervezéssel mozgósíthatóak, szívesen részt vesznek rendezvényeken, kiállításokon. A kiállítás ezen túlmenően - mérföldkőnek is bizonyult, mert ez adta az ötletet ahhoz, hogy ne csak időszakos, hanem állandó alkotóművészeti kiállítással is büszkélkedhessen Solymár. Az 1999. június 19-én kelt, Horváth Iván által megfogalmazott előterjesztés indította meg azt a láncreakciót, amely végül a Solymári Kortárs Művészeti Gyűjtemény létrejöttéhez és az állandó kiállítás megnyitásához vezetett. Az előterjesztés tárgya: Solymár képzőművészeti kultúrájának fejlesztése. Az anyag lerögzíti, hogy Solymár kulturális élete elismerten jóval a hazai átlagszínvonal fölé emelkedik. A képzőművészeti kultúra, ezen belül is elsősorban a kortárs képzőművészeti ismeretek területén lehetséges, sőt kívánatos lenne fejlesztésre gondot fordítani, különös tekintettel a tanuló-ifjúság vizuális kultúrájának fejlesztése érdekében, mert számos hazai példa bizonyítja, hogy összefogással viszonylag kis anyagi ráfordítással a lakosság képzőművészetek iránti érdeklődése, ismerete fejleszthető, ha a lakóhelyen Képzőművészeti Múzeum, galéria van Amikor a Solymár Nagyközség Képviselő-testület és az Oktatási és Közművelődési Bizottság a kezdeményezést jónak és támogatásra méltónak találta, levélben kérte fel a Solymáron élő és alkotó művészeket, hogy álljanak az ügy mellé. Az Önkormányzat azt is közölte, hogy anyagi okok és helyhiány miatt az összegyűjtésre kerülő anyag csak a Polgármesteri Hivatal folyosóján kaphat helyet egyelőre. Az Önkormányzat úgy találta helyesnek, hogy a gyűjtemény gondozásával és minden egyéb, az alkotóművészetek tárgykörébe tartozó témák kezelésével, egy alapítvány foglalkozzék. Az Önkormányzat szervezésében 2000. januárjában került sor a Solymár Alkotóművészetéért Alapítvány Alapító Okiratának megvitatására. Az Önkormányzat anyagi hozzájárulásával, valamint a solymári művészek alkotásaiból álló adományokkal jött létre az Alapítvány, s bár a cégbírósági bejegyzés egy évig eltartott, az Alapítvány az Alapító Okiratban rögzített céloknak és feladatoknak megfelelően kezdte meg és végezte munkáját. Az Alapítvány megalakulásának időpontjában az alapítványi Kuratórium tagjai: Szalay Gábor elnök, Fényes András titkár, Fótiné Hoffmann Éva tag. A felügyelő bizottság tagjai: Pálinkás János, Sípos Szilveszter, Tiry Péter. Az alapítvány mindennapi teendőit az Operatív Bizottság látja el, amely 2000. október 10-én jött létre. A feladatokról, a munkamegosztásról jegyzőkönyv készült, amelyet az Operatív Bizottság tagjai, valamint Miklóssy Barna Béla az Oktatási és Közművelődési Bizottság tagja, mint összekötő, kézhez kaptak. Az Operatív Bizottság készíti az éves programtervet, a terv megvalósulásáról szóló beszámolót, kapcsolatot tart a Solymári Hírmondó szerkesztőségével, elkészíti az Alapítványról szóló híreket, szervezi a Művészetbarát Kör munkáját, összejöveteleit, fenntartja a munkakapcsolatot a többi solymári, alapítvánnyal, stb. Enczmann László polgármester és Fótiné Hoffmann Éva az Oktatási és Közművelődési Bizottság elnöke aláírásával felkérő levél ment a Solymáron élő huszonegy művész részére 1999. szeptember 27-én. A felkérésre számos solymári művész jelezte részvételi szándékát, így rövidesen kidolgozásra, megvitatásra és elfogadásra kerülhetett a Solymári Kortárs Művészeti Gyűjtemény alapításával, üzemeltetésével kapcsolatos előírások c. írásos anyag. Az anyag gyűjtése megkezdődött, s néhány alkotótól eltekintve, aki nem kívánt részt venni az Alapítvány munkájában, sokan adományoztak a gyűjtemény részére. Végső eredményként, tizenhárom alkotó huszonhárom alkotása gyűlt össze, amely munkák a megrendezésre került állandó kiállítás alapját képezték. Az első gyűjtés anyaga a jelenleg is Solymáron élő alkotók köréből került ki. Az adományozók egyúttal az alkotók is a következők voltak: Baksa Soós Veronika 1 grafika, Barcsik Géza 2 grafika, Bíró Paula 1 festmény, Bogdán István 2 grafika, Boza Zoltán 1 festmény, Horváth Iván 2 festmény és 1 grafika, Medgyessy Kovács Gyula 1 festmény, Némethy Georgina 3 festmény, Pálinkás János 2 festmény, Rumán Sándor 1 szobor, Sípos Éva 1 festmény, Sípos Szilveszter 3 szobor, Tiry Péter 2 festmény. A kiállítást, az Önkormányzat által kijelölt és előkészített helyre, a kiállítók rendezték. Az alkotásokat feliratokkal látták el. 2000. március 15-én, ünnepélyes keretek között került sor a megnyitóra, amelyet Enczmann László polgármester elismerő szavait követően Kováts Kristóf nyitott meg. Az ünnepélyes megnyitót Keszthelyi Tamás és Róbert György muzsikálása tette még emlékezetesebbé. A későbbiekben a kiállítás bővült, négy új művész jelentkezett adománnyal: Daróczi Péter 1 grafika, Gúlás Zsuzsa 1 grafika, Lehoczki András 2 festmény, Tóth Szilvia 2 festmény. Ezek az alkotások is láthatóak a Polgármesteri Hivatal falain. A kiállítást, a megnyitó óta, sokan megtekintették egyéni és csoportos látogatók is és mindenki elismeréssel szólt az anyag sokszínűségéről, szépségéről. A kiállítási anyag, a festmények, grafikák, szobrok, reliefek igen eltérő stílusban készültek, így a hagyományos, figuratív, realista ábrázolásmód mellett absztrakt munkák is láthatóak. A látogató, egyéni ízlésének megfelelően, válogathat a munkákban. A Solymári Hírmondó 2000. áprilisi számában megjelent felhívással indult útjára a Grafikai-sokszorosított grafikai- és fotó-gyűjtemény anyagának gyűjtése. A gyűjteménybe már nemcsak solymári, hanem bárhol élt vagy élő, hazai vagy külföldi alkotó alkotása is bekerülhet, így megtörtént az első lépés annak irányába, hogy a gyűjtemény, illetve a teljes anyagból rendezendő kiállítás, átfogó képet nyújthasson a kortárs alkotóművészet területéről. A gyűjtés az újságcikk megjelenését követően megindult, illetve az óta is folyamatosan bővül az anyag. Jelenleg nyolc adományozó negyvennégy alkotását őrzi a gyűjtemény. Az adományozók egy része olyan személy, akinek művei a Solymári Kortárs Művészeti Gyűjtemény kiállításán már korábban is szerepelt / Gúlás Zsuzsa, Horváth Iván, Lehoczki András, Pálinkás János /, de bekerült a gyűjteménybe olyan alkotóművész alkotása is, aki nem solymári lakos, de támogatni kívánta a kezdeményezést / Győrffy Sándor/. Két olyan gyűjtő is jelentkezett, aki bőkezű adományával segítette elő azt a szándékot, hogy jeles anyag gyűlhessen össze a gyűjteményben. Egyikük solymári lakos / Miklóssy Barna Béla / a másik adományozó budapesti szimpatizáns / Dr. Soós Imre /. Ők ketten tizenhét alkotást adományoztak. Volt olyan személy is, aki saját gyűjteményéből ajándékozott nem saját készítésű - értékes grafikákat a gyűjteménybe / Horváth Iván /. Van olyan tiszteletreméltó személy is, aki a közös ügy érdekében, rokonának grafikáját ajánlotta fel a gyűjtemény részére. Így jutott a Gyűjtemény Garamvölgyi Margit grafikájához Törekyné Hayden Ágnes adományozó jóvoltából. Mindezek alapján alakulhatott ki, a gyűjtés viszonylag rövid időszaka alatt, olyan gyűjtemény, amelynek egy részét 2002-ben kiállították a Művelődési Házban, s amelynek teljes kiállítását joggal várhatja a művészeteket szerető közönség. A gyűjteményben tollrajzok, tusrajzok, fametszetek, rézkarcok, linómetszetek, szitanyomatok, ceruzarajzok, aquarellek, stb. találhatóak. A gyűjteményben, a solymári alkotók munkáin túlmenően, Almár György, Badacsonyi Sándor, Bajor Ágost, Cs. Kovács László, Dudás Jenő, Fery Antal, Feszt László, Garamvölgyi Margit, Győrffy Sándor, Kondor Lajos, Kováts Albert, Kürthy Sándor, Lázár Sándor, Murai Jenő, Reich Károly, Szabó Vlagyimir, Szász Károly István, Tihanyi J. Lajos, és Varga Nándor Lajos alkotásai szerepelnek. Az Alapítvány első feladata a 2000. évi solymári búcsún rendezendő csoportos kiállítás lehetőségének megteremtése volt. Az 1996. évi igen jól sikerült kiállítás figyelembevételével újból a Sportcsarnok galériáján kívánta a rendezőség a kiállítást létrehozni. Azonban nem állt rendelkezésre paraván és posztamens, melyek nélkül lehetetlen az adott helyen kiállítást rendezni. Az Önkormányzat anyagi támogatásával és a solymári alkotók áldozatkész munkájával ezek is elkészültek. A kiállításon való részvételre a Solymári Hírmondón keresztül mozgósították a solymári alkotóművészeket. Bárki, bármilyen alkotással jelentkezhetett, kritérium csupán az volt, hogy jelenlegi vagy régebbi solymári lakos legyen az illető. A solymári búcsún rendezett kiállításon a következők mutatták be műveiket: Barcsik Géza grafikus, Bíró Paula festő, Bogdán István grafikus, Boza Zoltán festő, Csécs Mária szövő, Horváth Iván festő, Lehoczki András festő, Némethy Georgina festő, Pálinkás János festő, Sípos Éva gobelin-művész, festő, Sípos Szilveszter szobrász, Tiry Péter festő. Összesen mintegy hetven alkotás került kiállításra. A kiállítást az alkotók maguk rendezték. Az ünnepélyes megnyitóra, amelyet Fótiné Hoffmann Éva, az Oktatási és Közművelődési Bizottság elnöke nyitott meg, igen sok látogató érkezett. A kiállításon szereplő alkotók közül nyolc fő, tizennégy alkotást ajánlott fel árverésre, hogy a befolyt összeg felével az idősek napközi otthonának építését támogassa, illetve a fennmaradó összeggel az Alapítvány kiadásait fedezze. Gondok jelentkeztek a kiállítás őrzésével, ezért olyan elhatározás született, hogy a jövőben, a Művelődési Házban kell megteremteni a kiállítási lehetőségeket. Az Apáczai Csere János Művelődési Ház igazgatója és munkatársai rövid időn belül megvásárolták a képek akasztásához szükséges síneket, és megteremtették az előtérben a kiállításokhoz szükséges feltételeket. Azóta számos, kiválóan sikerült kiállítást rendeztek ezen a helyen nem csak az Alapítványhoz tartozó alkotók részére -, s bár bebizonyosodott, hogy a terem megfelel az igényeknek, a Művelődési Ház túlzsúfolt programja időnként nehézséget is okozott. A 2000. évben még egy csoportos kiállításra került sor - természetesen a Művelődési Házban- december 2-án, a nagyszámú közönség előtt Krupp László mondta a megnyitó beszédet. A kiállításon Folk Iván gitárművész, valamint a Hunyadi Mátyás Általános Iskola növendékeinek furulya-együttese is szerepelt. Résztvevők a következő alkotók voltak: Bíró Paula festő, Bogdán István grafikus, Boza Zoltán festő, Csécs Mária szövő, Gúlás Zsuzsa grafikus, Horváth Iván festő, Lehoczki András festő, Némethy Georgina festő, Pálinkás János festő, Sípos Éva festő, Sípos Szilveszter szobrász, Tiry Péter festő. Az új kiállító helyiségben huszonnyolc alkotást tekinthetett meg az idelátogató közönség. A kiállítás ideje alatt az alkotók biztosították a terem őrzését is. Ez a későbbi kiállításokon is mindig így történt. Miután megnyílt a lehetősége annak, hogy a Művelődési Ház kiállítási helyiségében a kiállítások folyamatos megrendezésére sor kerülhet, az Alapítványhoz tartozó alkotók kisorsolták maguk között a kiállítási sorrendet. Megállapodtak a Művelődési Ház igazgatójával abban, hogy évente a solymári búcsún rendezendő kiállításon kívül négy alkalommal rendezhetnek kiállítást. A program keretében elsőként 2001. februárjában, Bogdán István mutatta be a grafikáit. A kiállítást Barna András festő és grafikus művész nyitotta meg. A nagysikerű megnyitón szerepelt a Solymári Férfikórus, amelynek Bogdán István is tagja. A következő kiállítás 2001. májusában nyílt meg, a Munkácsy-díjas Gúlás Zsuzsa textil- és grafikus-művész alkotásaiból. A kiállítást Horváth Iván nyitotta meg. A megnyitó programban a művésznő unokája, Daróczi Gábor gitármuzsikával szerepelt. A 2001. évi solymári búcsú keretében csoportos kiállítás nyílt, most már a Művelődési Házban. Ez alkalommal a Nyugdíjas Klub helyiséget is igénybe vehették, így sokkal több alkotás kerülhetett a falakra. A kiállítók, akiket ismét a Solymári Hírmondó segítségével toboroztak, a következők voltak: Baksa Soós Veronika, festő, Bíró Paula festő, Bogdán István grafikus, Boza Zoltán festő, Csécs Mária szövő, Daróczi Péter grafikus, Gúlás Zsuzsa grafikus, Horváth Iván festő, Lehoczki András festő, Némethy Georgina festő, Pálinkás János festő, Sípos Szilveszter szobrász, Tiry Péter festő, Tóth Szilvia textiltervező. A tizennégy kiállító hatvanhárom alkotással lépett a nyilvánosság elé. A megnyitó ünnepségen a Solymári Férfikórus is szerepelt. A kiállítást Váczy J. Tamás grafikus nyitotta meg. 2001. október 14-én rendezték meg Boza Zoltán és Pálinkás János festők közös tárlatát. A kiállítást Bayer Zsolt író-újságíró nyitotta meg. Közreműködött Pallos József és Rásonyi Mária Lucia versmondással, valamint Takács András gitár muzsikával. A 2001. évben még egy kiállításra került sor, amelyet az Alapítvány rendezett. Egy négy-generációs családi kiállításon vehettek részt az érdeklődők. Tiry Péter festő, édesapjának, nagyapjának és két gyermekének alkotásaival együtt állította ki a műveit. Így együtt láthatták Tiry Géza, Tiry György, Tiry Péter, Tiry Panna és Tiry Döme munkáit. A megnyitó beszédet Makay Tamás építészmérnök tartotta. Közreműködött Kelemen Gyula különleges gépi zenekara is. A 2002. év első kiállítására március 3-án került sor a Művelődési Házban. A Solymári Kortárs Művészeti Gyűjtemény grafikai anyagából tizennyolc alkotást állítottak ki a rendezők. Az eddig összegyűjtött anyag legszebb darabjait most láthatta első ízben a közönség. A megnyitón Pál Géza gitármuzsikával, Balogh Istvánné Weöres-próza mondásával szerepelt. A kiállítást Horváth Iván nyitotta meg. Május 18-án nyílt a következő kiállítás. Apa és fia, Horváth József és Horváth Iván huszonegy alkotása került a Művelődési Ház falaira. A húsz éve elhunytra való visszaemlékezés szavai után Balogh Istvánné Horváth Iván két írását / A halotti maszk, Fáradt vagyok / olvasta fel. Az Alapítvány egyik fontos célkitűzésének megvalósítása érdekében megalakult a Művészetbarát Kör. A Kör havonta egyszer tart összejövetelt a Művelődési Házban. A Művészetbarát Kör soron következő összejövetelét és programját a Solymári Hírmondóban az Alapítvány közzéteszi. A szükséges technikai föltételeket a Művelődési Ház biztosítja. A Kör 2000. június 2-án tartotta alakuló ülését. Az alakuló ülésről a Solymári Hírmondó a 2000/6 száma adott tájékoztatást. A Művészetbarát Kör az óta is folyamatosan megtartja az összejöveteleit, s ha a létszám nem is túl magas, de a jelenlévők nemcsak az alkotók, hanem az érdeklődők is mindig jól érzik magukat a kétórás együttlét alatt. A Solymáron élt és élő alkotóművészek életéről, a solymári képzőművészeti életről, sajnálatos módon, nagyon kevés könyv foglalkozik. 1989 szeptemberében jelent meg első ízben a Solymári Hírmondó, amely az óta településünk legfontosabb eseményeit folyamatosan rögzíti. Így a solymári alkotóművészeti élet programjairól, eredményeiről elsősorban a Solymári Hírmondóból szerezhettek és szerezhetnek tudomást Solymár lakosai. Igen tiszteletreméltó az a település, amelyik ilyen rangos múzeummal rendelkezik, de egyúttal felveti azt a kérdést is, nem lehetne-e még szélesebb körben bemutatni a község életét, a község lakóinak produktumait. Az ilyen irányú igényt A Múzeum létrejötte után, dr. Jablonkay István, a Múzeum igazgatója felmérte, és megkezdte a Solymáron élő alkotók munkáinak gyűjtését. Az a tizenhárom festmény, illetve grafika, amelyet a Helytörténeti Múzeum tulajdonába vett, azt bizonyítja, hogy a Solymáron élt és élő alkotók munkáinak gyűjtése és kiállítása nem új keletű gondolat. Joggal állíthatjuk, hogy hazánkban kevés olyan lélekszámú település büszkélkedhet azzal, hogy ilyen sok alkotóművész élt, illetve él a területén, mint Solymár. Ez a tény azonban kötelezettségekkel is jár, hiszen ilyen potenciális erőt nem kihasználni a község és a közösség érdekében, több mint hiba. A Helytörténeti Múzeum és a Solymár Alkotóművészetéért Alapítvány tulajdonában lévő nyolcvanöt alkotás már önmagában is továbbgondolkodást sürget, és amennyiben a Gyűjtemény anyaga tovább bővül, az Önkormányzat és Solymár lakossága részéről fennáll, sőt erősödik az igény arra, hogy a Gyűjtemény együtt és méltóbb körülmények között legyen megtekinthető. Az országos törekvéseknek is az az elképzelés felel meg leginkább, hogy a solymári Helytörténeti Gyűjtemény és Képtár anyaga egy épületben kapjon helyet. Miután a Helytörténeti Múzeum tulajdonában van tizenhárom alkotás, amelyeknek állandó kiállítása mindeddig váratott magára, kézenfekvőnek tűnik az a gondolat, hogy a két anyagot, a múltat reprezentáló alkotásokat a Helytörténeti Múzeumból, és a jelent, vagy közelmúltat tartalmazó anyagot a Solymári Kortárs Művészeti Galériából együttesen láthassa Solymár lakossága, illetve a Solymár nevezetességeire kíváncsi idelátogató. A Solymárra látogató turisták így egy helyen tekinthetnék meg a település legjelentősebb látnivalóját. Természetesen ez az elképzelés csakis a Helytörténeti Múzeum épületének bővítésével, vagy ami még ennél is nagyszerűbb, új, vagy erre a célra átalakított épületben való elhelyezéssel oldható meg véglegesen. Ameddig a végleges megoldásra nem kerülhet sor, a két gyűjtemény egyesítésével a Solymár Alkotóművészetéért Alapítvány és a Helytörténeti Múzeum jelenlegi anyagának egyesítésével lehetne a továbblépést megkezdeni. Mindkét anyag Solymár tulajdona, egyesítésük csupán papírmunkát igényel. A Helytörténeti Múzeum anyaga jelentősen bővülne, míg a solymári alkotók, akik adományukkal segítették a Gyűjtemény létrejöttét, örömmel vehetnék tudomásul azt, hogy munkáik immár Múzeum tulajdonában vannak. A következőkben azoknak a solymári alkotóknak a névsorát tüntetjük fel, akikről bizonyosan tudjuk, hogy Solymáron élnek vagy éltek és alkotóművészetekkel foglalkoztak, vagy foglalkoznak, illetve akik dokumentummal igazolhatóan részt vettek Solymár alkotóművészeti életében például azzal, hogy kiállításon szerepeltek
|