A második világháború előjelei

A németek által, 1939. szeptember 1.-én Len-gyelország megtámadásával megkezdődött második világháború Magyarországot is érintette. A háború kezdetén Magyarország politikája még lojális volt a lengyelekkel szemben. Ezt elősegítette, hogy 1939 márciusában a magyarok megszállták a Kárpátalját, és ezzel közös magyar-lengyel határ jött létre.

Tömegesen jöttek át a közös lengyel magyar határon a menekülő lengyel polgárok, de a katonaság is. Emlékszem, hogy még 1941-ben Pilisvörösváron tömegesen voltak lengyel katonák elszállásolva, akik ott szabályszerű gyakorlatokat is végeztek. Akkor kezdtem Pilisvörösvárra iskolába járni, és naponta néztük a lengyel katonák gyakorlatozását. A háború közeledtét azonban érezni lehetett, és senki előtt nem volt vitás, hogy Magyarország melyik oldalon fog állni, hiszen az egyes országrészek visszacsatolását a németek nem ingyen segítették.

Mivel Magyarország a németek fő élelmiszer utánpótlási bázisa volt, itt rövidesen az élelmiszer fogyasztását korlátozó intézkedéseket foganatosí-tottak. 1939. december 18-án hozott rendelkezéssel a hétfői és pénteki napokat hústalan napokká nyíl-vánították. Ezeken a napokon semmi húsfélét nem volt szabad forgalomba hozni és fogyasztani. Az éttermekben ezt az intézkedést szigorúan ellenő-rizték. Bevezették a szerződéses termeltetés rend-szerét, valamint egyes fontosabb élelmiszer cikkekre a jegyrendszert.1940. április 6.- tol a heti cukor fejadag 7 dkg, a zsír fejadag 24 dkg, a hús fejadag 20 dkg lett.

Szabályozták a vásárolható tüzelőanyag mennyiségét is. Egy szobás lakással rendelkezők évi 25 q. kétszobás lakás után évi 37 q szén vásárlását engedélyezték.

1940-ben bevezették a legfontosabb termények kötelező beszolgáltatását, amit először a kenyérgabonára, hüvelyesekre, kukoricára és burgonyára írtak elő. A következő évben már a zsír beszolgáltatási kötelezettségre is sor került.

1940-ben a kötelező szerződéses termeltetés bevezetésével az állam a paraszti gazdálkodásba is beavatkozott. Így olyan termények kötelező termesztését írták elő, amit azelőtt a solymári parasztok soha nem termeltek, ezek termelési módját még csak nem is ismerték. Így kötelezővé tették a napraforgó termelését és beszolgáltatását. Mivel köztudomás szerint a napraforgó nagyon kizsarolja a földet, és sűrűn kell trágyázni, a napraforgót a kukoricatáblák köré, szegélynövényként ültették. Mivel a napraforgó gépi cséplését nem ismerték, az érett napraforgó tányérokat levágták, hazaszállították, majd némi szárítás után bottal kiverték, majd elvitték a kijelölt olajütő malomba. Itt a leadott napraforgó fejében némi napraforgó olajat, valamint az állatok etetésére alkalmas napraforgó pogácsát (a napraforgó olajos préselt héja) kaptak.

(Akkor próbálkoztak egyes háztartásokban a sertészsír helyett napraforgóolajjal főzni, előtte az olajjal való főzést a lakosság nem ismerte.) Ugyancsak bevezették a cukorrépa szerződéses termeltetését. Cukorrépát a solymári parasztság ezelőtt nem termelt, csak takarmányrépát. A leadott cukorrépa fejében folyékony melaszt, valamint répaszeletet adtak. A répaszelet - a cukor készítés mellékterméke - alkalmas volt állatok takarmányozására, a melasz pedig folyékony édesítőszerként szolgált, a hiányzó cukor helyett.

1941-ben elkezdték a gazdák elszámoltatását a terménykészleteikkel, majd 1942-ben bevezették az, un. Jurcsek féle beszolgáltatási rendszert. Ennek célja az volt, hogy a forgalmi árnál lényegesen alacsonyabb áron, megfelelő állami tartalékot halmozzanak fel, a háborús gazdálkodás céljára.

Ugyancsak háborús előkészítés célját szolgálta, a harmincas években beindított nagyarányú kampány az eperfa telepítés népszerűsítésére, és a selyemhernyó tenyésztés bevezetésére. A selyemhernyó ugyanis az eperlevél kizöldülésével egyídőben kel ki, és csak eperfa levéllel táplálkozik. Ilyenkor 2-3 hétig nagymennyiségű eperlevelet fogyaszt, aminek szedése sok munkát ad, de szép keresetet is biztosit. A hernyóselyemre pedig háborús célra szükség volt, mert az ejtőernyő anyaga kizárólag selyem volt. Ennek a kampánynak azonban egy csapásra vége lett, amikor feltalálták a műselymet, ami olcsóbb volt a hernyóselyemnél, és megoldotta problémát.