Határozatok, rendeletek

15/2004. (V. 21.) Képviselő-testületi rendelet
Tárgy: A temetőkről és a temetkezés rendjéről

Solymár Nagyközség Önkormányzat képviselő-testülete a helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8. § (4) bekezdés, 10. § (1) a/ bekezdés és 16 § (1) bekezdéseinek felhatalmazása alapján figyelemmel a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. Törvény 41. § (3) bekezdésére valamint az annak végrehajtásáról szóló 145/1999. (X.1.) Korm. rendeletben foglaltakra, az alábbi rendeletet alkotja a solymári köztemető fenntartásával és a temetkezés rendjével kapcsolatosan:

 

 

Általános rendelkezések

 

1. §

 

(1) Ezen rendelet hatálya Solymári Nagyközség (továbbiakban: Nagyközség) közigazgatási területén fekvő a Római Katolikus Egyházközség között létrejött kegyeleti közszolgáltatási együttműködési megállapodás alapján a tulajdonos Egyházközség által üzemeltetett – köztemetőre (továbbiakban: temető) terjed ki.

 

(2) E rendeletet kell alkalmazni a temető tulajdonosának, a temető fenntartását, üzemeltetését, valamint a temetkezési szolgáltatási tevékenységet végző természetes és jogi személyeknek, továbbá mindazoknak, akiknek a rendelethatálya alá tartozó tevékenységek ellátása során jogai keletkeznek, ill. akikre kötelezettségek hárulnak.

 

 

2. §

 

(1) Az Önkormányzat - jogszabályban előírt kötelezettségének megfelelően - gondoskodik a helyi viszonyoknak és előírásoknak megfelelő temető fenntartásáról.

 

(2) Az Önkormányzat által támogatott temetőben az Önkormányzat közszolgáltatási kötelezettségét teljesítve köteles az elhunyt személyére, vallási, ill. lelkiismereti  meggyőződésére, valamely faji csoporthoz tartozására, nemzeti-nemzetiségi hovatartozására, a halál okára, vagy bármely más megkülönböztetésre tekintet nélkül gondoskodni a Nagyközség közigazgatási területén elhunyt, továbbá a halál időpontjában Solymár Nagyközségben állandó lakóhellyel rendelkező elhunytak eltemetéséről.

 

(3) A temetés módja lehet egyházi és világi. A világi temetés szertartásrendjét az eltemettetők határozzák meg. Az egyházi temetés az egyházak hitéleti tevékenységének, vallási szokásainak tiszteletben tartásával történik.

 

(4) A temető létesítéséről, bővítéséről, lezárásáról és megszüntetéséről az Önkormányzat gondoskodik.

 

(5) A nem önkormányzati tulajdonú temetőben gazdálkodó  szervezet, vagy közhasznú szervezet csak akkor szerezhet tulajdoni hányadot, ha az Önkormányzat legalább 51 %-os tulajdoni hányadban tulajdonosa lesz a temetőnek. Az Önkormányzat tulajdoni hányada a működés során sem csökkenthető 51 % alá.

 

 

3. §

 

(1) Az Önkormányzat a temető fenntartására vonatkozó kötelezettségéről a temető tulajdonosával, az Egyházközséggel kötött kegyeleti közszolgáltatási együttműködési megállapodás (továbbiakban: Megállapodás) keretében gondoskodik.

 

(2) A Megállapodás jóváhagyása az Önkormányzat képviselő-testületének és a Római Katolikus Egyházközség képviselő-testületének a hatáskörébe tartozik.

 

(3) Az Önkormányzat a köztemető fenntartásához a Megállapodásban foglaltak szerint, az éves költségvetésben meghatározott pénzbeli támogatást nyújtja.

 

(4) A temető fenntartását és üzemeltetését a Megállapodásban foglaltaknak megfelelően, a temető tulajdonosa az Egyházközség látja el.

 

(5) A temető gazdálkodásának irányítására, valamint a temető fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok előkészítésére és azok végrehajtásának ellenőrzésére az Önkormányzat és az Egyházközség közösen Temetőbizottságot hoznak létre, melyre vonatkozó részletes szabályokat a Megállapodás tartalmazza.

 

 

4. §

 

(1) A temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatok ellátását a jegyző ellenőrzi.

 

(2) A jegyző az (1)-ben meghatározott jogkörében:

a./ Felhív a jogszabályokban és a temető üzemben tartási szabályzatban foglalt rendelkezések betartására.

b./ Szabálysértési eljárást folytat le.

 

Értelmező szabályok

 

5. §

 

E rendelet alkalmazásában:

 

a./ Temető: Solymár Nagyközség közigazgatási területén belüli, az Egyházközség tulajdonában lévő, beépítésre szánt, építési használata szerint zöldterületi jellegű különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, és amelyet az elhunytak eltemetésére a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak, vagy használtak.

 

b./ Temető: az Egyházközség tulajdonában lévő temető, amelyben az Önkormányzat a temető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti.

 

c./ Temetési hely: a temetőben vagy a temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt (6 személyes), urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt, valamint a hamvasztó üzemi építmény területén, ingatlanán létesített urnafülke, urnasírhely. A temetési helyek egyes formái, a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól.

 

d./ Temetkezési emlékhely: a temetőn kívül, különösen templomban, altemplomban, templomkertben, történeti kertben, urna csarnokházban vagy más építményben és területen lévő, az elhunytak eltemetésére, urnák elhelyezésére és hamvak szétszórására szolgál.

 

e./ Nemzeti sírkert (nemzeti panteon): a műemléki védelem alatt álló, vagy a Nemzeti Kegyeleti Bizottság által annak létesített temető, hősök temetési hely, továbbá temetkezési emlékhely, kegyeleti emlékhely, temetési helyek összessége.

 

f./ Hősi temető, hősi temetési hely: háborúban vagy békeidőben alkotmányos kötelezettség teljesítése közben elesettek eltemetésére, hamvaik elhelyezésére szolgáló temető (temetőrész), temetési hely, ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik.

 

g./ Kegyeleti emlékhely: elhunytak emlékének megjelölésére és megőrzésére létesített építmény, emlékmű, emlékjel, épületen elhelyezett emléktábla.

 

h./ Sírjel: a temetési hely megjelölésére használt különféle eszközök, építmények, tárgyak.

 

i./ Kegyeleti közszolgáltatás: a temető fenntartását és üzemeltetését magába foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékének megőrzésére irányuló önkormányzati tevékenységek összessége.

 

j./ Temetkezési szolgáltatás: a temetőben végzett, a kegyeleti közszolgáltatás körén kívül eső, a temetkezéssel kapcsolatos következő szolgáltatások: temetésfelvétel, halott szállítás, az elhunyt temetésre való előkészítése és temetési kellékekkel való ellátása, ravatalozás, búcsúztatás, a sírba helyezés (sírásói tevékenység nélkül), a hamvasztás, hamvak szórása, sírnyitás, exhumálás és újratemetés.

 

k./ Temető üzemeltetése: a temetésre, a temető és létesítményei igénybevételére, működésének és rendjének biztosítására irányuló összehangolt tevékenységek összessége, melyet a Megállapodás alapján az Egyházközség lát el.

 

l./ Temetési hely feletti rendelkezési jog: a temetési hely megváltási (újraváltási) díja ellenében szerzett, a temetési hely használatára irányuló jogosultság, mely magában foglalja a temetési helyre eltemethető személyek körének meghatározását, továbbá a sírhely állítására és gondozására vonatkozó jogosítványokat, valamint a temetési hellyel kapcsolatban a jogszabályokban és a temető üzembetartási szabályzatban meghatározott kötelezettségek teljesítését.

 

m./ Vállalkozó: a temető egyes üzemeltetési, fenntartási feladatait az üzemeltető Egyházközséggel kötött és az Önkormányzat által ellenjegyzett vállalkozási szerződés alapján ellátó- a jogszabályban előírt feltételekkel rendelkező - gazdálkodó szervezet.

 

n./ Temető gondnok: a temetőt üzemeltető Egyházközség által a temető üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos egyes feladatokat ellátó - így különösen a temető nyilvántartásait vezető - foglalkoztatott alkalmazott, vagy vállalkozó.

 

o./ Temetőbizottság: az Önkormányzat Képviselő-testülete által kijelölt kettő és az Egyházközség képviselő-testülete által kijelölt három, összesen öt személyből álló, a temető gazdálkodásával, fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával és fejlesztésével kapcsolatos ügyekben a kegyeleti közszolgáltatási, együttműködési megállapodásban foglaltak keretei között az Egyházközség és az Önkormányzat képviseletében folyamatosan eljáró testület, amely az Önkormányzat és az Egyházközség képviselő-testületei felé beszámolási kötelezettséggel tartozik.

 

 

A temető

 

6. §

 

(1) A temetőnek és létesítményeinek alkalmasnak kell lennie az elhunytak felravatalozására, gyászszertartásuk lebonyolítására és eltemetésükre, ugyanakkor meg kell felelnie az elhaltak iránti kegyelet igényeinek és lehetővé kell tennie a temetkezési tevékenység, temetkezési szolgáltatás korszerű lebonyolítását.

 

(2) A temetőt az épített és a természeti környezet harmóniájára figyelemmel kell kialakítani és meg kell őrizni kert jellegét.

 

(3) A temetőbejáratot, a temető előtti árkot, a járdát, járdaszegélyt, a fogadóteret, a ravatalozóhoz vezető utat, a ravatalozó környezetét parkszerűen kell kialakítani és gondozni, amelyről az üzemeltetőnek kötelessége gondoskodni.

 

(4) A temető területének fásítását úgy kell megoldani, hogy az segítse a tájékozódást és ne akadályozza a közlekedést.

 

(5) A temetőben keletkezett hulladék rendszeres gyűjtéséről, elhelyezéséről és kezeléséről az üzemeltető gondoskodik.

 

(6) A temetőben a tulajdonos illemhelyet köteles létesíteni, annak tisztántartásáról, higiénikus állapotáról az üzemeltető köteles gondoskodni.

 

(8) A temetőt körülkerítő kerítés (sövény, stb.) állapotának folyamatos karbantartása az üzemeltető feladata.

 

(9) A ravatalozónak alkalmasnak kell lennie az elhunyt ravatalozására való előkészítésére, a kegyelet lerovására, az elhunyt búcsúztatására. A ravatalozó takarításáról és szükség szerinti fertőtlenítéséről az üzemeltető gondoskodik.

 

(10) A temetőbe, ill. a ravatalozóba kiszállított holttest hűtéséről a ravatalozásig a Temetkezési Szolgáltatónak kell folyamatosan gondoskodni.

 

 

A temető üzemeltetése

 

7. §

 

A temető üzemeltetését a vonatkozó jogszabályokban, a jelen rendeletben és a temető üzembe tartási szabályzatban foglalt rendelkezések alapján létrejött kegyeleti közszolgáltatási megállapodásban és az egyes üzemeltetési, fenntartási feladatok ellátására kötött vállalkozói szerződésekben rögzítettek szerint kell ellátni.

 

 

8. §

 

A temető üzemeltetője:

 

a./ meghatározza a temetési szolgáltatás, ill. a temetőben végzett egyéb vállalkozási

     tevékenység ellátásának temetői rendjét,

b./ biztosítja az eltemetés (urnaelhelyezés) feltételeit,

c./ megállapítja a temetőlátogatók kegyeletgyakorlásának feltételeit, a nyitvatartási időt,

d./ biztosítja a ravatalozó, a technikai berendezések, tárolók, hűtők, valamint a temető egyéb

      közcélú létesítményei karbantartását és működteti azokat,

e./ gondoskodik a temetőbe kiszállított elhunytak átvételéről, és biztosítja a temető nyitását,

     zárását,

f./ vezeti és megőrzi a nyilvántartó könyveket,

g./ tájékoztatja a temetőlátogatókat,

h./ kijelöli a temetési helyeket,

i./  biztosítja a temető és létesítményeinek tisztán tartását, az utak karbantartását,

      síkosság-mentesítését és a hó-eltakarítást,

j./  összegyűjteti és elszállíttatja a hulladékot,

k./  gondoskodik a temető rendjének betartásáról,

l./  összehangolja a temetéseket,

m./ gondoskodik az ügyfélfogadásról.

 

 

9. §

 

(1) A temetőben a temetkezési szolgáltatók és az egyéb vállalkozói tevékenységet folytatók kizárólag az Egyházközséggel kötött szerződés alapján végezhetnek bármilyen tevékenységet.

 

(2) A temető üzemeltetője köteles vizsgálni, hogy a temetkezési szolgáltató, ill. az egyéb vállalkozó rendelkezik-e a jogszabályban előírt feltételekkel.

 

(3)A temető üzemeltetője a temetkezési szolgáltatók között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhat.

 

10. §

 

(1) A temetőben a temető gondnok kiemelten az alábbi nyilvántartásokat vezeti:

 

a./ a nyilvántartó könyvet,

b./ betűrendes névmutatót,

c./ sírboltkönyvet,

d./ pénztárkönyvet,

e./ pénzforgalmi kimutatást,

f./ sírkőtárolás nyilvántartását.

 

(2) A nyilvántartó könyvbe minden temetést (urnaelhelyezést, urnakiadást, urnakiemelést, hamuszórást) időrend szerint kell bejegyezni.

 

(3) A holttestmaradványok közös sírba helyezése esetén a temetőben vezetett nyilvántartó könyvben a közös sírba történő helyezés tényét az időpont és a közös sír megjelölésével kell bejegyezni.

 

(4) Ismeretlen holttest esetében a nyilvántartó könyvbe be kell vezetni az eljáró hatóság nevét, az eljárás ügyszámát.

 

(5) A halott-átvételi naplóban rögzíteni kell a halott teljes nevét, az átvétel időpontját, azt, hogy honnan szállították be a halottat, továbbá a beszállítást végző vállalkozó nevét.

 

(6) A nyilvántartó könyvbe, a betűrendes névmutatóba és a sírbolt könyvbe az eltemettető és a Temető Bizottság tekinthet be.

 

(7) A temető gondnok az általa vezetett nyilvántartások adatai alapján félfogadási ideje alatt felvilágosítást köteles adni az elhunyt személy temetési helye iránt érdeklődőknek.

 

(8) A temető gondnok által ellátandó további feladatokat a köztemető üzemben tartási szabályzata, valamint a temető gondnokkal kötött szerződés tartalmazza.

A temető gondnok tevékenységét a Temetőbizottság közvetlen irányítása alatt végzi.

 

 

Temetési hely

 

11. §

 

(1) A temetőt sírhelytáblákra (parcella), a sírhelytáblákat pedig sorokra kell osztani. A sorokban a temetési helyeket a temető gondnoka jelöli ki.

 

(2) A sírhelytáblákat, a sorokat és a temetési helyeket számozni kell. A temetési helyek nyilvántartással való azonosíthatóságát biztosítani kell. A sírhelytábla számozását a helyszínen is fel kell tüntetni.

 

(3) A sírhelytáblát a folyamatos temetésre elő kell készíteni.

 

(4) A temetőben alkalmazott temetési helyek szélességi és hosszúsági méretét és az egymástól való távolságát, valamint a sorok egymástól való távolságát a temető üzemeltetés szabályzatban kell előírni.

 

 

12. §

 

(1) Koporsós temetés esetén a temetési hely lehet egyes sírhely, kettős sírhely és sírbolt. Az egyes sírhely alapmérete egy koporsó, a kettős sírbolt két egymás melletti koporsó befogadására alkalmas sírgödör.

 

(2) A koporsó egy holttest elhelyezését szolgálja.

 

(3) A sírgödör mélysége 200 cm. Koporsós rátemetés esetén úgy kell mélyíteni, hogy a felületre kerülő koporsó aljzata legalább 160 cm mélységbe kerüljön. A sírgödröt az üzemeltető hozzájárulásával természetes - a talajban lebomló - anyaggal burkolni lehet.

 

(4) Oldalirányú üreggel ellátott egyes vagy kettős sírhelyet nem szabad létesíteni.

 

(5) A sírbolt (kripta) legalább kettős koporsó elhelyezését biztosító al- és felépítményből álló temetési hely. A sírbolt méretét a befogadó koporsók száma határozza meg. Sírbolt - a Temetőbizottság javaslata alapján - a temető tulajdonosának hozzájárulásával, építési engedéllyel építhető. A sírbolt temetőn belüli elhelyezését a Temetőbizottság jelöli ki. A tulajdonosnak a hozzájárulását meg kell adnia, ha az építtető a sírbolt helyét megváltotta.

 

(6) A sírboltok, a gyermek, a kettős és az urnasírok részére az egységes gondozás céljából külön táblát vagy sorokat lehet kijelölni.

 

 

13. §

 

(1) Hamvasztásos temetés esetén az urnába helyezett hamvak temetési helye lehet urnafülke (kolumbárium), urnasírhely, urnasírbolt. Az urna koporsós temetési helyre rátemethető.

 

(2) Az urnafülke (kolumbárium) és az urnasírbolt építésügyi hatósági engedéllyel építhető.

 

(3) Új urnafülke építésénél az urnát befogadó belső méret 30 x 30 cm lehet. Urnafülke építmények kialakításánál a temető tulajdonosa előírhatja a természetes anyagok és művészi formák alkalmazását. Az urnafülkét úgy kell kialakítani, hogy a fülke egyedi díszítése biztosítható legyen.

 

(4) A hamvakat tartalmazó urna földbe temetésére urnasírhelyes urnasírbolt alakítható ki, amelyek a rendelkezésre jogosultság időtartamában (használati idő) különböznek egymástól.

 

(5) A temető tulajdonosa - az eltemettető igénye esetén - a hamvak szétszórásához és bemosásához külön temetőrészt jelöl ki, amelyet parkszerűen kell kialakítani.

 

(6) A temető tulajdonosa a mesterséges vagy spontán abortusz folytán távozó magzat, csonkolt testrész, emberi szerv, szervmaradvány eltemetésére külön sírhelytáblát jelöl ki.

 

 

 

14. §

 

(1) Temetési hely megjelölésére sírjel használható, ill. létesíthető.

 

(2) A sírjel nem foglalhat el a temető üzemeltetési szabályzatban meghatározott temetési helynél nagyobb területet, magasságát a helyi építési szabályzat, ennek hiányában az építésügyi hatóság korlátozhatja.

 

(3) A síremlék és tartozékai, valamint az emlékoszlop tervét (vázrajzát) a Temetőbizottságnak az elhelyezés előtt be kell mutatni.

 

(4) A temetési hely határain túl semmi nem építhető.

 

 

15. §

 

(1) A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő, vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjelet elhelyezni nem szabad. E szabályt a meglévő sírjelek felújításánál is alkalmazni kell.

 

(2) A halva született magzat sírhelyét jelzőfával kell megjelölni, amelyen a temetés napját és a temetési hely sorszámát kell feltüntetni.

 

(3) Ha a halva született magzat eltemetéséről közeli hozzátartozója gondoskodott, kérésére a sírhelyen kereszt, vagy fejfa is elhelyezhető és azon utónevet is fel lehet tüntetni.

 

 

16. §

 

(1) A sírjel vagy a sírbolt helyreállítására, felújítására a temető tulajdonosának képviseletében a Temetőbizottság a temetési hely felett rendelkezni jogosultat felhívhatja, illetőleg az állékonyságot, az életet és a biztonságos használatot veszélyeztető állapot (továbbiakban: közvetlen veszély) fennállása esetén köteles felhívni. A felhívást - a temetési hely megjelölésével - a temető kapuján (hirdetőtábláján) és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni.

 

(2) A közvetlen veszély fennállása esetén az építési engedély köteles sírjel helyreállítását a temető tulajdonosának kérelmére az építésügyi hatóság elrendeli, ill. a kötelezés nem teljesítése esetén a veszélyhelyzetet hatósági úton - a temető tulajdonosának közreműködésével - megszünteti.

 

(3) A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem törtéhet.

 

 

17. §

 

(1) A temető tulajdonosának a temetőről térképet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni, hogy mely sírhelytáblák, sorok, milyen temetési helyek céljára vannak fenntartva.

 

(2) A temető részletes térképét annak bejáratánál ki kell függeszteni és a változásokat legalább évenként ki kell egészíteni.

 

(3) A temető részletes térképét az ahhoz tartozó nyilvántartásokkal együtt a temető gondnok kezeli.

 

(4) A temető bejáratánál a közönség részére tájékoztatót kell kifüggeszteni a nyitva tartás idejéről és a temető rendjéről, a temető fenntartóinak nevéről, címéről, a temető gondnok nevéről, félfogadásának idejéről.

 

 

A lezárás és megszüntetés

 

18. §

 

(1) Ha a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely betelt, azt a temető fenntartója jogosult lezárni és ott a további temetkezést megtiltani.

 

(2) A temető, temetőrész, sírhelytábla (parcella), temetési hely lezárását hirdetményben kell közölni. A hirdetményt a lezárás időtartamáról a tájékoztató táblán, szükség szerint a temetőkapun, ravatalozón és az érintett temetőrésznél is ki kell függeszteni.

 

(3) Lezárt sírhelytábla koporsós temetés csak sírboltba vagy kettős sírhelybe engedélyezhető.

 

(4) Ha a lezárástól számított 25 éves sírhelyhasználati, ill. 10 éves urnasírhely, urnafülke használati idő eltelt, a köztemető tulajdonosa az újbóli temetések lehetővé tétele céljából a lezárt temetőt, temetőrészt, sírhelytáblát, temetési helyet megszüntetheti. A megszüntetést megelőzően hirdetményben, továbbá három alkalommal legalább egy országos és egy területi napilapban - egyházi (felekezeti) temetőnél az egyház (felekezet) lapjában is - és a helyben szokásos módon közhírré kell tenni úgy, hogy a hirdetmény kifüggesztése és az első közzététel a megszüntetés előtt legalább hat hónappal, a továbbiak pedig kéthavonként történjenek.

 

(5) Ha a lezárt temetőt, temetőrészt, sírhelytáblát, temetési helyet újra betemetés, vagy kegyeleti park céljára kívánják használatba venni, a használatbavétel előtt a területet legalább 30 cm vastag földréteggel kell feltölteni.

 

 

19. §

 

(1) A temetőt, vagy temetőrészt a terület más célú felhasználása esetén a temetési helyek kiürítésével lehet megszüntetni.

 

(2) A lejárt használati idejű temetési helyek kiürítéséről a temető tulajdonosa gondoskodik.

 

(3) Azoknak a temetési helyeknek az áthelyezéséről, amelyeknek a használati ideje még nem járt le, a temetési hely felett rendelkezni jogosulttal kötött megállapodás alapján a köztemető tulajdonosa gondoskodik. Az áthelyezés temetési hely ideje az eredetileg megváltott temetési hely használati idejéhez képest nem változik.

 

(4) Ha a lejárt használati idejű temetési helyen lévő holttestmaradványokat az elhunyt hozzátartozója máshol el kívánja temetni, erről a kiürítésre megjelölt időpontig kell gondoskodnia. Ennek hiányában a holttestmaradványokat (az urnákat) a kiürítésre megjelölt időpontot követő 6 hónap elteltével - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak a temető fekvése szerint illetékes városi, fővárosi kerületi intézete (a továbbiakban: intézet) jelenlétében - közös sírhelyben kell elhelyezni, ill. a hamvak az arra kijelölt helyen szétszórhatóak.

 

(5) Sírbolt és át nem helyezhető síremlék megszüntetése esetében a tulajdonos a létesítőt köteles kártalanítani, kivéve, ha a káresemény elháríthatatlan okok miatt következett be, (pl.: elemi kár,  senkinek fel nem róható életveszélyes helyzet kialakulása).

A kártalanítás módjára és mértékére, valamint érvényesítésére a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók.

 

 

20. §

 

(1) A sírjellel az rendelkezik, aki a temetési hellyel rendelkezik.

 

(2) Ha a rendelkezésre jogosult, ill. annak örököse a kiürítésre megjelölt időpontig a sírjel elszállításáról nem intézkedik, a megjelölt időpontot követő hat hónap elteltével a sírjelet a temető tulajdonosa értékesítheti.

 

 

 

21. §

 

Az elhalttal eltemetett és a sír felnyitásakor előkerült - értéket képező - dolgokra hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a temető gondnok értesíti a külön jogszabályban meghatározott hatóságot.

 

 

Temetői munkák

 

22. §

 

(1) A temetőben végzendő minden munkát - kivéve a hozzátartozók részéről történő sírgondozást, a temetési hely növénnyel való beültetését és díszítését - a temető gondnokának előzetesen be kell jelenteni. Fák ültetésére a temető üzemben tartási szabályzat irányadó.

 

(2) Az üzletszerű tevékenység során a vállalkozó köteles betartani a temető üzemben tartási szabályzatban meghatározott feltételeket.

 

(3) Munka úgy végezhető, hogy az ne sértse a hozzátartozók és a látogatók kegyeleti érzéseit, ne akadályozza az elhunyt elbúcsúztatását. A munkavégzés során a szomszédos temetési hely nem sérülhet, gondoskodni kell arról, hogy eredeti állapota ne változzon. A munka ideje alatt a temetési helyek látogatását nem lehet akadályozni.

 

(4) Búcsúztatás alatt a munkavégzéssel keletkezett hang vagy egyéb hatás nem zavarhatja a szertartást.

 

 

A temetés feltételei

 

23. §

 

(1) A halottat koporsós temetés esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a halott vizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 72 órán belül el kell temetni, kivéve ha:

a./ a halott vizsgálatot végző orvos a halott vizsgálatra vonatkozó rendelkezések alapján eltérő engedélyt adott,

b./ a holttestnek az eltemetésig történő hűtése biztosított, ebben az esetben a temetést 8 napon belül kell elvégezni.

 

(2) A halottat - hamvasztásos eltemetés esetén - a halott vizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 15 napon belül el kell hamvasztani. A holttestet a hamvasztásig hűteni kell.

 

 

24. §

 

(1) A temetőbe szállított halottat az azonosság megállapítása és az okmányoknak a temető gondnok részére történő átadása után - a szállításnál használt küldő koporsóval együtt - azonnal el lehet temetni, vagy gondoskodni kell a hűtőben, ravatalozóban való elhelyezéséről.

 

(2) Ha a temető gondnok az azonosság vagy az okmányok tekintetében hiányosságot észlel, az átvételt felfüggeszti és a halottvizsgálati bizonyítványt kiállító orvost, valamint az illetékes intézetet értesíti.

 

25. §

 

(1) Temetni - ha törvény, vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - hagyományos módon (koporsós temetés), hamvasztás esetén az urnába helyezett hamvak eltemetése, ill. urnafalban történő elhelyezése, vagy szétszórás útján lehet.

 

(2) A koporsót temetés előtt véglegesen le kell zárni.

 

 

26. §

 

(1) Az elhalt földbe temetéséhez az eltemettetőnek jól zárható, környezetbarát anyagból készült résmentes koporsóról kell gondoskodnia. Földbe temetéshez - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - fémből, üvegből, műanyagból készült termék nem használható.

 

(2) Földbetemetéshez olyan koporsóanyag vagy kegyeleti termék nem használható, amely - alapanyagként, vagy adalékanyagként külön jogszabályban szereplő összetevők bármelyikét tartalmazza - veszélyezteti a környezetet. Ha az elhunyt szállításához műanyag (pvc, polyetilén fóliát), vagy más földben le nem bomló anyagot használtak, azt az eltemetés során földbe helyezni nem szabad. A halottal érintkező, nem lebomló anyagokat egészségügyi veszélyes hulladékként kell kezelni.

 

(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a fertőző betegségben elhunytak, valamint a külföldről szállított holttestek szállításánál felhasznált anyagokra.

 

 

27. §

 

A kolerában, pestisben, leprában, sárgalázban, kiütéses tífuszban, takonykórban, AIDS-ben vírusos hemorrhagiás lázban elhunytak holttestét kellő szilárdságú, hézagmentesített kettős koporsóban kell eltemetni.

 

 

28. §

 

(1) Azt, aki törvény alapján a temetésre kötelezett és a kötelezettségét nem teljesíti, a jegyző felszólítja kötelezettsége 15 napon belüli teljesítésére. Ha a kötelezett a felszólításnak nem tesz eleget, az elhunytat közköltségen kell eltemetni.

 

(2) A közköltségen történő temetés esetén a temetésre kötelezett személyt a temetés helyéről és idejéről értesíteni kell.

 

(3) Az elhunytat a kötelezett kérelmére az általa megjelölt temetési helyre kell temetni., ha az elhalálozás hely szerinti település köztemetőjében megjelölt temetési hely felett a kérelmezőnek rendelkezési joga van.

 

 

29. §

 

(1) Az elhunytat - ha az eltemettetőnek nincs a temetőben meglévő temetési hely feletti rendelkezési joga - az elhalálozás ideje szerint sorrendben következő temetési helyre kell temetni, kivéve ha a szabályzat másként rendelkezik.

(2) Sírboltba történő temetés rendjét a sírboltkönyv határozza meg.

 

 

Urnaelhelyezés, -kiadás, hamvak szórása

 

30. §

 

(1) A hamvakat tartalmazó urnát urnafülkébe elhelyezni, urnasírba temetni, vagy sírhelybe, sírboltba rátemetni egyaránt szabad. Az urnát a talaj szintjétől legalább 0,5 méter mélységbe kell elhelyezni. Rátemetésnél az urna a koporsós temetési hely használati idejét nem hosszabbítja meg.

 

(2) Az egy urnafülkébe vagy urnasírba elhelyezhető, valamint a sírhelybe (sírboltba) temethető urnák számát a temető tulajdonosa a temető üzemeltetési szabályzatban határozza meg.

 

(3) Szétszórásos temetés esetén a hamvakat a szétszórás elvégzésére alkalmas urnába kell helyezni.

 

 

Sírnyitás

 

31. §

 

(1) A sír, vagy sírbolt felnyitását (a továbbiakban: sírnyitás) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi szolgálatnak a temető fekvése szerint illetékes intézete engedélyezheti. Nem minősül sírnyitásnak a koporsós temetésre használt temetési helynek urna elhelyezése céljából történő megbontása.

 

(2) A sírnyitáshoz a temetési hely felett rendelkezni jogosult hozzájárulása szükséges. Nem kell hozzájárulás a nyomozó hatóság részéről kezdeményezett sírnyitáshoz, de az eljárásról a temetési hely felett rendelkezni jogosultat értesíteni kell.

 

 

32. §

 

(1) A koporsós temetésre szolgáló egyes sírhelyre sírnyitási engedéllyel -  sír megfelelő mélyítésével - további legfeljebb kettő elhalt vagy 25 évnél régebben elhunyt holttestmaradvány rátemethető. Fertőző betegségben elhunyt sírhelyére csak az Állami Népegészségügyi  és Tisztiorvosi Szolgálatnak a temető fekvése szerint illetékes intézete előzetes engedélye alapján lehet rátemetni. Ez esetben a rátemethető elhaltak számát a temető fekvése szerint illetékes intézet korlátozhatja. Rátemetés esetén - az exhumált maradvány kivételével - biztosítani kell a temetési hely 25 éves használatát.

 

(2) Az elhalálozástól számított 5 éven belül sír (sírbolt) felnyitására engedély hamvasztás, más temetőbe való áthelyezés céljából, illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére adható.

 

 

Temetés

 

33. §

 

(1) Az eltemetés módja szerint hagyományosan, hamvasztással, vagy elhamvasztás nélkül, a hagyományostól eltérően hamvak vízfüggönyös szétszórásával, vagy talajba történő bemosásával történik - egyházi, vagy világi szertartás mellett.

 

(2) Az eltemetés módjára és helyére nézve az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó, amennyiben ez nem ró az eltemettető személyére aránytalanul nagy terhet.

 

(3) Az elhunyt életében tett rendelkezése hiányában az eltemetés módját és helyét az határozza meg, aki a temetésről gondoskodik, vagy arra köteles lenne, de a temetésről más szerv vagy személy úgy gondoskodik, mintha az elhunyt saját halottja volna.

 

(4) Ha a temetésről több személy gondoskodik, és közöttük az eltemetés módja tekintetében nincs megegyezés, a temetés csak elhamvasztás nélkül történhet.

 

 

34. §

 

Ha a temetésre kötelezett személy nincs, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a kötelezettséget nem teljesíti, a temetésről az Önkormányzat gondoskodik, illetékességi területén belül.

 

 

35. §

 

(1) A közszolgáltatási kötelezettség körén kívüli esetekben a temetési hely megváltásáról a Temetőbizottság dönt. Ha az elhunyt Solymár Nagyközségben állandó lakóhellyel rendelkező személyPolgári Törvénykönyvben foglaltak szerint közeli hozzátartozója, a temetési hely megváltásánál elsőbbséget élvez.

 

(2) A temetési hely felett az rendelkezik, aki megváltotta.

 

(3) A rendelkezési jog gyakorlása a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározása, síremlék, sírjel állítására és mindezek gondozására terjed ki.

 

(4) A temetési hely újraváltásában elsőbbséget élvez az eltemettető, halála esetén pedig a törvényes öröklés rendje szerint soron következő közeli hozzátartozója.

 

 

36. §

 

(1) Halottat csak külön jogszabályban előírt orvosi vizsgálat és az erről szóló halott vizsgáló bizonyítvány alapján szabad eltemetni, vagy elhamvasztani. A halott vizsgálati bizonyítványt a temetés előtt kell a Temetőbizottság részére átadni. Az elhunyt elhamvasztásához a halott vizsgálati bizonyítvány egy példányának megőrzéséről a temető tulajdonosának a képviseletében a Temetőbizottság gondoskodik.

 

(2) Ha a halál körülményeinek vizsgálatára hatósági eljárás indult (rendkívüli halál), az elhunyt eltemetéséhez, ill. elhamvasztásához a halott vizsgálati bizonyítvány mellett az eljáró hatóság engedélye szükséges.

 

(3) Az elhunyt temetésére, elhamvasztására, az urna földbe temetésére - a sírboltba temetés és az urna kivételével - olyan, a kegyeleti igényeknek megfelelő koporsó, illetőleg kellék használható, amely lebomlik és nem veszélyezteti a környezetet.

Temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama

 

37. §

 

(1) A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama (használati idő):

 

a./ egyes sírhely esetén 25 év ,illetőleg az utolsó koporsós rátemetés napjától számított 25 év

b./ kettős sírhely esetén az utolsó koporsós betemetés napjától számított 25 év

c./ kettős sírhely 4 fő részére 25 év

d./ sírbolt esetén megállapodástól függően 50 év

e./ az urnafülke és urnasírhely esetén 10 év

f./ urnasírbolt esetén megállapodástól függően 20 év

 

(2) A temetési hely feletti rendelkezési jog a (3) bekezdésben foglalt kivétellel meghosszabbítható (újraváltható). A meghosszabbítás legrövidebb időtartamára az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók.

 

(3) A meghosszabbítás nem tagadható meg, kivéve akkor, ha a temető tulajdonosa bizonyítja, hogy a területet átalakítja, vagy más célra kívánja felhasználni. Erről a temetési hely felett rendelkezni jogosult nyilatkozatot kérhet.

 

(4) Megszűnik a rendelkezési jog gyakorlása, ha a használati idő meghosszabbítás hiányában lejár, illetve a temetési hely megszűnik.

 

(5) A temetési helyre vonatkozó rendelkezési jog a temetési helyről kikerült holttest új temetési helyre történő áthelyezésével, illetve elhamvasztásával is megszűnik, kivéve ha az urnát ugyanarra a temetési helyre rátemetéssel visszahelyezik.

 

(6) Ha a rendelkezési jog azért szűnik meg, mert a jogosult a holttestet más temetési helyre kívánja eltemetni, a jogosult részére a megváltási díj időarányos részét vissza kell téríteni.

 

Díjak

 

38. §

 

(1) A temetési helyek megváltási, és a temető fenntartás hozzájárulási díját a rendelet mellékletét képező „Díjjegyzék” tartalmazza.

 

(2) A díjakat a képviselő-testületek  évente -  december 15-ig -  felülvizsgálják.

 

(3) Temető fenntartási hozzájárulás díja:

A temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők által a temető és létesítményeinek igénybevételéért fizetendő temető fenntartási hozzájárulás összegét

- a kegyeleti szolgáltatást nyújtó vállalkozás esetében a Temetőbizottság állapítja meg a  

  vállalkozóval kötött szerződésben,

-  sírkő állítást, bontást, tisztítást   végző vállalkozás esetén  a „Díjjegyzék” tartalmazza.

 

Szabálysértés

 

39. §

 

(1) Szabálysértést követ el és 30 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki:

 

a./ olyan magatartást tanúsít, amely a temető látogatóinak kegyeleti érzéseit, ill. a szertartások rendjét sérti, a kegyeleti joggyakorlását akadályozza,

b./ a temető területére elrendelt gépjármű tilalmat megszegi,

c./ a temetőbe állatot visz be,

d./ a temetési hely megjelölésére szolgáló sírjelet a temetőben lévő tárgyakat, vagy növényzetet megrongálja, beszennyezi, továbbá a sírok díszítésére szolgáló tárgyakat jogtalanul eltávolítja, vagy engedély nélküli tárgyat helyez el,

e./ a temető üzemben tartási szabályzatával meghatározott - a temető bejáratánál hirdetményben kifüggesztett - előírásokat megszegi,

f./ a sírkőmaradványok elszállítására irányuló felhívásnak határidőben nem tesz eleget,

g./ a sírboltot, az urnasírboltot a köztemető tulajdonosának hozzájárulása nélkül, vagy attól eltérően építi meg,

h./ közvetlen veszélyhelyzetet okozó síremlék sírja helyreállításáról felhívás ellenében határidőben nem gondoskodik,

i./ a megváltott temetési helyen túlterjeszkedő sírjelet (síremléket, sírboltot, stb.) az üzemeltető felszólítása ellenére a megadott határidőig nem távolítja el.

 

 

Záró rendelkezések

 

40. §

 

(1)   Ezen rendelet az Egyházmegyei Hivatal ellenjegyzését követő napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a temetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 13/2002. (VIII. 29.) számú önkormányzati rendelet.

 

(2)   A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

 

 

 

Enczmann László                                                                                  Dr. Peller György

   polgármester                                                                                      mb. jegyző

 

 

 

 

 

Záradék:

 

A rendelet 2004. május 23. napján kifüggesztésre került.

 

2004. május 23.

 

                                                                                     Dr. Peller György

                                                                                            mb. jegyző

 

 

 

 

 

 

A temetőkről és temetkezés rendjéről szóló önkormányzati rendelet melléklete

 

 

 

DÍJJEGYZÉK

 

 

1.

 

 

Megnevezés                Állandó solymári lakosoknak            Korábban már idetemetett     Új sírhely nem solymári                                                                                                                        -nem solymári halottak -               lakosoknak

                                                                                                         sírhelymegváltásainál

               

                                                Parcellában             Főúton    Parcellában        Főúton                 

 

A./ Egyes sírhely                         15.000.-        20.000.-        60.000.- 120.000.-                              --

 

B./ Egyes sírhely mélyítve        20.000.-        25.000.-       80.000.-                150.000.-                              --

     2 fő részére

 

C./ Kettős hely                            25.000.-              35.000.-            100.000.-                240.000.-                              --

 

D./ Kettős sírhely mélyítve       35.000.-      45.000.-            --                        --

      4 fő részére

 

E./ Urnahely falban                 15.000.-          --                       45.000.-        --                              100.000.-

 

F./ Urnahely földbe

     két urnánál                         18.000.-          --                       45.000.-        --                                      --                                           

G./  Burkolt kripta             --                     200.000.-                           --                400.000.-                              --

 

 

2.

 

Sírkőállítás, bontás, tisztítás közmű és terület használati díja bruttó 5000 Ft/sír.

 

 

3.

Az árak a rendelet kihirdetésének napjától érvényesek, a Temetőszabályzat rendelkezéseivel együtt.

 

Kapcsolat

H-2083 Solymár, József Attila u. 1.
Központi telefonszám: 06/26-560-600
Központi fax szám: 06/26-560-606
info@solymar.hu

Ügyfélfogadás

Hétfő: 13:00 - 18:00
Szerda: 8:00 - 12:00, 13:00 - 16:00