Paraszti jellegű vallási ünnepek

Nagyszüleim, a község lakosságához hasonlóan valamennyi pirosbetűs ünnepet megtartották. Ilyenkor a család minden tagja délelőtt a templomba ment.

A szokásos ünnepek:

Vízkereszt ünnepe: Január 6.-án. Ilyenkor került sor a sónak, víznek a templomban való megszentelésére. A szentelt vizet egész évben őrizték.

Búzaszentelés: Április 25.-én. Márk napján. Ilyenkor reggel körmenetben ment ki a lakosság a község közeli búzatáblájához, legtöbbször egy útszéli kereszt mellé. Ahól a pap megszentelte a búzát. Az emberek egy marék zsenge buzát leszakítottak, hazavitték. Ebből kaptak kostolót a háziállatok, hogy egész évben egészségesek maradjanak.

Barkaszentelés: Virágvasárnap, húsvét elött vasárnapon került erre sor. Minden házból a gyerekek vitték a csomókba kötözött, színes szalagokkal átkötött virágos barkákat szentelésre a templomba. A barkákat aztán a ház bejárata elé, az istálló ajtajába, a búzaföldre vitték, hogy egész évben megvédjék a házat, jószágot és földet a különféle bajoktól. Ugyancsak szentelt barkákat vittek a temetője a hozzátartozók sírjára, valamint Szt. Vendel, az állatok védőszentjének a falú szélén felállított képéhez.

Húsvét hétfő napján történt: Az emberek egy tálban főtt sonkát, tojást, kalácsot vittek a templomba ételszentelésre, és a szentelt ételből mindenki evett.

Úrnapja: Pünkösd után 10 nappal. Ilyenkor a falú körül nagyszabású körmenet volt, ahol már hajnaltól készítették el a körmenet útvonalát. Színes sóderból díszesen kirakott szőnyeget raktak le az útvonat közepére, az egész területét beszórták összeaprított fűvel, majd az utat kivágott zöld ágakkal szegélyezték. A kb. 2 km. Hosszú útvonalon 4 stációt létesítettek. Az asszonyok és gyerekek kis virágból készitett koszorúkat vittek, amit szintén elhelyeztek a házaknál, istállóknál, a gyümölcsösben a szerszámkamráknál, hogy a villámtól és jégesőtől megóvjanak.

János napja: Karácsony harmad napján ételszentelés volt a templomban, ahol szintén megszentelték a bort, amit a család elfogyasztott.