IV. Béla király Hidegkúttal együtt adja cserébe a Mecse nevű birtokáért.

IV. Béla ajándékaként.

Károly Róbert feléleszti az apácák jogait, akik bérbe adják Drugeth Vilmos nádornak, aki lakosokat telepit a területre.

elcserélik az apácákkal egy Tolnamegyei birtokért.

Zsigmondot támogatta királyválasztásánál és ezért megkapta a komáromi várat, és 20 falut. Elképzelhető, hogy ebben az időben királyi engedély nélkül építette a solymári várát.

A Várnagy Chanouchi Benedek

Lackfi István elvesztette a király bizalmát és a Lackfiakkal való leszámolás után a vagyon a királyra szállt.

1397

Kwasal-i Jaksh fiai György István és Jánosnak elzálogosítja Zsigmond a solymári várat.

Zsigmond a Solymári várban tartózkodott, s innen keltezte egyik okiratát.

a solymári várnagy.

Zsigmondtól kapta ajándékba.

Sanó olasz embereivel elfoglalta a királynői várat. A királynő utasítást ad a hatalmaskodó kiűzésére.

Olnodi Czudar Jakab és fiai Jakab és Simon, miután Ulászló pártjához csatlakoztak, mint ilyenek juthattak a várhoz.

Rozgonyi Simon egri püspöknek, és főkancellárnak, Rozgonyi György országbírónak valamint Rozgonyi Simon és Sebestyén pozsonyi főispánnak elzálogosítva

Garai László nádor a vár birtokosa. Ő a főúri ligák vezetője, az ország leggazdagabb földesura. 1458-ban 23 mezőváros, 590 falu és 15 vár ura.

Dormánházi Miklos

közös tulajdonos.

A Garai család kihalásával a Garai birtok a király tulajdonába kerül.

Mátyás király valamennyi szerzett birtokát Corvin János nevű törvénytelen fiának adja, hogy az uralkodását előkészítse az ország leggazdagabb főura lett. 30 vár, 17 castellum, 49 mezőváros, és mintegy 1000 falú volt a tulajdonában.

Mátyás fia lemondott a királyágról, eladósodott és a birtoka egy részét eladta.

végrendeletűkben Zempleki Tamásra, és néhai nemes solymári Bornemissza István leányára Margitra hagyományozzák.

Salmary Tamás

A törökök elől menekülő vajda szoros kapcsolatba kerül Tomory Pállal, akinek közbenjárására II Lajos, a mohácsi csatába indulása előtt a solymári várat neki adta letelepedés céljára. Mivel a mohácsi csatavesztés után Bakics Ferdinánd oldalára állt, az adományozást 1528. után Ferdinánd király megerősítette.

A törökök elfoglalják Budát, majd 1543-ban Esztergomot és Visegrádot. Mivel a védelemre nem találták a solymári várat alkalmasnak, valószínűleg ebben az időben felgyújtották.

A török összeírásokban pusztaként szerepel. Solymár területe a török idők alatti összeírásokban pusztaként szerepel. Mint hűbérbirtokot esetenként írták össze, s az alábbi hűbéresek nevei maradtak fenn:

Haszonélvezőre nincs adat, azonban feljegyezték, hogy itt van a Gül Baba kolostor rétje, Iljász bin Abdullah és Sabán rétje.

szerepel az összeírásban mint földesúr. A Wattay család a birtokon még a XVII. Században kapta adományba

János vette meg Pilisvörösvárral és Szentivánnal együtt.

július 30-án hagyta jóvá a Pestvidéki királyi törvényszép 11.592/1878 számú határozatával gr. Karácsonyi Guidó földesúr és a solymári jobbágyok között létrejött úrbéres barátságos egyezséget, melynek következtében a jobbágyok által használt föld örök megváltás címén a birtokukba jutott, s a grófnak csak a község területének töredéke maradt meg.

Keglevits Gyuláné 13/20, gróf Karácsonyi Jenő halálával gyermekei öröklik a megmaradt részt:
Moyos Miksáné 1/20,
Hoyos József és Béla 1/20,
Degenfeld Somburg Pál 1/20,
Dr. Marsovszky Ivor 4/20 arányban.

után az összes földbirtokosi ingatlanok államosításra kerültek, s ezzel a földesúri rang Solymáron is megszűnt.