|
Solymár községben 1938 és 1944 között az 1938 évi XXXI. tc. VII. § -a alapján hegyközségi szervezet működött, mely részben a mezőőrök tartásának feladatát is átvette. Az erről készült, és a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei Közigazgatási Bizottság Gazdasági Albizottsága által I. 2382/ kb. 1939 szám alatt jóváhagyott szervezeti és ügyviteli szabályzata első részét szószerit idézem: “1.§. Solymár község határában fekvő szőlők és gyümölcsösök tulajdonosai a szőlő-és gyümölcs-gazdálkodáshoz fűződő közös érdekeik előmoz-dítására és védelmére, valamint a szőlő- és gyümölcsgazdálkodásról szóló 1938.: XXXI tc. VII. §-a alapján Solymár hegyközség név alatt hegyközséget alakítottak. 2.§. A hegyközség működése kiterjed a Solymár község határában fekvő összes szőlő - és gyümölcsös területekre. A hegyközség megalakításakor 92 kat. hold beültetett szőlő és 278 kat. hold beültetett gyümölcsös tartozik. A hegyközség Budapest szék-hellyel bíró hegyközségi tanács irányítása alatt áll. 3.§. A hegyközség tagja minden olyan birtokos, aki a hegyközség területén szőlővel vagy gyümölcsössel rendelkezik és a 85,000/1938. F. M. rendelet 3. §-a alapján összeállított hegyközségi lajstromon fel van véve. 4.§. A hegyközségi tagok jogosultak: 1./ a hegyközségi közgyűlésen személyesen vagy meghatalmazottjuk utján, vagy a 85.000/1938. F. M. rendelet 4. §. - (4) bekezdésében meghatározott módon választott csoportképviselő utján részt venni, a tárgysorozat egyes pontjaihoz hozzászólni és szavazás esetén, az őket megillető számú szavazattal, szavazni, 2./ a hegyközségi közgyűlés és a választmány elé javaslatokat és előterjesztéseket tenni, 3./ a hegyközség által az értékesítés meg-könnyítése céljából létesített berendezéseket és eszközöket, a megállapított használati díjak ellenében igénybe venni, 4./ a hegyközségi kötelékekbe tartozó szőlőket és gyümölcsöseiket a hegyközségi hegyőrök által őriztetni, 5./ a szőlő és gyümölcs megműveléséhez szükséges eszközök, továbbá védekező és kötöző anyagok közös beszerzése esetén, a beszerzett eszközökből és anyagokból részesedni, 6./ a hegyközség területén átvezető utakat, valamint a hegyközség területén létesített kutakat használni. A hegyközségi tagok kötelesek: 1./ a reájuk kivetett hegyközségi és tanácsi járulékot a hegyközség pénztárába pontosan befizetni, 2./ a hegyközségi szerveknek közérdekből tett intézkedéseihez alkalmazkodni, 3./ a hegyközségi választmány által megálla-pított munkarendhez és munkabérekhez alkalmazkodni, 4./ a szüret kezdő napjának a hegyközségi választmány által megállapított időpontjához alkalmazkodni, 5./ a jelen rendtartásban foglalt rendelkezéseket pontosan megtartani. 5.§. A hegyközség ügyeit: 1./ a hegyközségi elnök, 2/ a hegyközségi közgyűlés 3./ a hegyközségi választmány intézi. A hegyközség végrehajtó közege a hegybíró. A hegyközségi elnök, és a hegybíró megválasztására, a hegyközségi közgyűlés és választmány összehívására, és ezekben a szavazati jog korlátozására, a végrehajtási rendeletben foglalt rendelkezések az irányadók.” A 6 - 9 §. - ok az egyes megválasztott szervek jogait és kötelezettségeit tartalmazzák. “10.§. A hegyőrök kötelesek a hegyközség területén lévő közös javak őrzéséről, és mindarról gondoskodni, amit a hegybíró, a hegyközségi elnök, a hegyközségi közgyűlés és választmány határo-zatából kifolyólag, vagy pedig a saját hatáskörében reábíz. A hegyőrök a gyümölcsérés ideje alatt egyéb munkát nem vállalhatnak, és az őrzést állandóan gyakorolni kötelesek.”. Friedrich Ignác elnök Dauner András bíró olvashatatlan aláírás, főszolgabíró.” |